Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

90 63. Nem képez kisebb hatalmaskodást, ha a tilos helyen gyümölcsöt szedő egyént a csősz minden komolyabb következmény nélkül megütlegeli. (1876. deczember 13-án 11790. sz. a.) S. Teréznek K. Mihály ellen kisebb hatalmaskodási birság iránti perében az elsőbiróság és vele egyezőleg a budapesti kir. itélő tábla 1876. május 31-én 19609. sz. a. hozott ítéletével alperest a kisebb hatalmaskodási birságban elmarasztalta. A magyar királyi Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban mindkét alsóbb bíróság ítéletét megváltoztatta, s felperest keresetével elutasította: mert a kihallgatott tanúk vallomásával bebizonyíttatott, hogy alperesnek mint csősznek őrizetére bízott erdőben tilalom ellenére felperes epret szedett, — midőn tehát a tetten ért felperes megzálogolása alkalmával alperes által minden komolyabb következmény, és e szerint sérteni való szándék nélkül megüttetett, kisebb hatalmaskodást nem követett el. 64. A ki az alakilag érvényes végrendeletet megtámadja, azt terheli a bizonyítás kötelezettsége arra nézve, hogy a végrendelet a törvény által előirt kellékekkel nem bir. (1876. deczember 20-án 12544. sz. a.) Sz. János ós Bálint felpereseknek Sz. Károly és neje ellen végrendelet érvénytelenítése iránt indított perében, az elsőbiróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. itélő tábla 1876. június 7-én 20224. sz. a. hozott ítéletével: az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával, felperes keresetének helyt adott és az E) alatti végrendeletet érvénytelennek nyilvánítván, örökhagyó N. Rebekának az A) és C) alatti leltárban foglalt összes hagyatéka felperesek mint egyedüli örökösök tulajdonául nyilvánította, és alpereseket a hagyaték állagából birtokukban tartott ingó és ingatlan javaknak felperesek részére leendő kiadatására kötelezte: mert a kereseti végrendeletnek örökhagyó által történt aláírása csakis egy tanú által igazoltatott, az aláíráskor állítólag jelen volt második tanúnak B. Imrének kihallgattatását alperesek a per során nem is kérelmezvén, ily helyzetben azon végrendelet külkellékek hiányáhól érvénytelennek nyilvánítandó volt.