Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

64 figyelembe vehető nem volt, mert felperes végiratában határozottan tagadta, hogy a 3000 vagy a 2000 frtot az 1. számú kötelező nyilatkozat alapján vette volna fel, ennek ellenében pedig, eltekintve attól, bogy az ellen végiratban különben is elkésve beadott póstavevények e részben mit sem bizonyítanak, alperes sem felperesek valamely írásbeli elismerését, sem más oly bizonyítékot, melyből az tűnnék ki, hogy a kérdéses összegeket az 1. szám alatti alapján, annak fenntartása mellett vette volna fel, elő nem adván, de azt, hogy ily bizonyítékokkal bír nem is állítván, a tett fizetéseket az 1. szám alatti nyilatkozat alapján történteknek venni annál kevésbé lehetett mert kétségtelen, hogy felperest a kereseti összegtől férjhez menetele után a kamatok is illeték, a küldött összegeket tehát ez alapon is felemelhette. Ily helyzetben tekintve hogy az 1. sz. alatt visszavont nyilatkozat felperes keresetének útjában nem áll, nem szenved kétséget, hogy a mennyiben a követelés a B. alatti egyesség tartalma, de alperes beismerése szerint is felperesnek férjhez menetele alkalmával fizetendő volt, az már az ó-naptár szerint 1872. február 20-án, illetőleg azon év márczius 3-án lejártnak lévén tekintendő, felperes követelését idő előttinek mondani s őt ez okból elutasitni nem lehet. Mindezeknél fogva mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával felperes keresetének most e perben helyt adni s alperest fentebbi minőségében a követelt 66,000 frt tőke s annak 6 °/o kamataiban, melybe azonban a per során kifizetettnek beismert 5000 frt beszámítandó, elmarasztalni kellett. 43. Ha a beesületsértési perben kihallgatott tanú ngyan tesz arról bizonyságot, hogy felperes által alperes ellen becsületsértő kifejezések használtattak, e kifejezések azonban a keresetben nem panaszoltattak, hanem a becsületsértés más kifejezések által állíttatik elkövetettnek, felperes keresetével elntasitandó. (1876. decz. 13-án 12079. szám a.) Sz. István felperesnek Sz. Imre és D. V. István alperesek ellen beesületsértési és kisebb hatalmaskodási bírság iránt inditott perében az elsőbiróság 1 rendű alperest a beesületsértési birság megfizetésében elmarasztalta. A budapesti kir. ítélő tábla 1876. évi szeptember 13-án 20897 sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyta: mert elsőrendű alperes a per során beismerte, hogy felperes ellen becsületsértő szavakat használt, azon állítását pedig, hogy a sér-