Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

65 tés kölcsönös volt, tanujával nem igazolta, s igy feltétlenül marasztalható vala ; minthogy azonban felperes a megítélt póteskü letételétől feltételezetten marasztaló ítéletet nem neheztelte, az ítélet e részben ezen okból volt helyben hagyandó. A magyar királyi Curia mint legfőbb ítélőszék mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával felperest keresetével elutasította : mert a kihallgatott tanúk vallomása által a keresetben előadott sértő kifejezések nem bizonyittattak, a 2-ik tanú által állított szavak használata pedig felperes által nem panaszoltatott, ez okból felperest keresetével elutasítani s eként mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatni kellett. 44. 1 kártevők egyetemlegesen lévén a kártérítésért felelősek, ha tőbb kártevő kőzni a kereset esak egy ellen intéztetik s ez társait meg nem nevezi, az egész kár megtérítésében elmarasztalandó. (1876. decz. 20-án 12556. szám a.) Kv. Jakab felperesnek T. József és K. István alperesek ellen 272 frt erdei kár és járulékai iránt folyamatba tett perében az elsőbiróság elsörendő alperest a követelt kár és járulékainak megfizetésére kötelezte, másodrendű alperest azonban a kereset alól felmentette. A budapesti kir. itélő tábla 1876. évi október 26-án 36130. sz. alatt hozott ítéletével, az elsőbiróság ítéletét másodrendű alperesre vonatkozó nem felebbezett részében indokainál fogva helybenhagyta, elsőrendű alperesre vonatkozó részében azonban megváltoztatta s felperest elsőrendű alperes irányában is elmozdította keresetével: mert a keresetben négy felperesnek tulajdonához tartozó erdőrész kivágatása által okozott kár megtérítése követeltetik, azonban a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint három felperes a keresettől elállott, az ezt fenntartó K. Jakab pedig legkevésbé sem igazolta, hogy 900 Q öl vágott erdőből őt tulajdonjoggal hányadrész illeti, vagyis a követelt kártérítési összeg feléhez, illetve harmadrészéhez kereshetőségi jogát be nem bizonyította, és mert a kereset és a tárgyalás során kifejlettek szerint az erdei kárt T. József csak részben követte el, a mennyiben a „laki kapranicza" nevő erdő düllőben a 900 Q ölre terjedő erdő részben a fát számos szkacsán-hradistyei lakosok vágták ki és szállították haza, vagyis a megbecsült kárt számosan követték el, azonban, hogy T. József mennyi fát vágott ós szállítót saját részére, s ekép az általa okozott kár mennyi értéket képvisel, a becslevélből ki nem tűnik, s felperes által a per során Döntvénytár XVII. e