Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)
62 zárt szenvedőnek önhatalmú s fenyitő úton különben is megtorolt cselekménye folytán, jogilag megszűntnek nem tekinthető. 42. Kiskorúságban kiadott okmány is érvényesnek tekintendő, ha az illető fél nagykorúságának elérte után oly tényeket vitt végbe, melyek az említett okmány érvényének elismerésére engednek következtetést. (1876. deczember 8 án 61980. sz. alatt.) D. Margit felperesnek özv. D. Etelka mint kiskorú gyermekeinek gyámja ellen 66,000 frt örökségi rész kiadása és járulékai iránt folyamatba tett rendes útú perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasitotta. A budapesti kir. itélő tábla 1875. évi szeptember 20-án 18225. sz. alatt hozott Ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta : mert felperesek azon az alperes által 4. sz. alatt bizonyított ténykörülményt, miszerint ő alperestől férjhez menetele s igy nagy korúvá válta, sőt az E. alatti benyújtása után is pénzösszegeket fogadott el, nem vonta kétségbe s csak azt tagadja, hogy ő ezen összegeket az 1. sz. alatti nyilatkozata folytán fogadta légyen el, de midőn alperes maga sem állítja azt, hogy apai örökségén kivül még más követelése is volt az alperesen, s midőn felebbezvényében az állítja, hogy ama pénzösszegeket ő örökrésze kamataiképen vette fel: ezzel be van győzve, hogy ő az 1. szám alatti nyilatkozatának jogérvényót nagykorúságában is elismerte. Mert alperes csak ezen nyilatkozat értelmében vállalt kötelezettséget arra, hogy az apai örökség használataért fog felperesnek évenkint 3000 és esetleg 2000 frtot fizetni, és ama nyilatkozatában ki van kötve, hogy az apai örökségi tőkét alperes fogja használni 1885. évig, azt pedig, hogy ezen kikötött használati jogról alperes a 4. szám alatti fizetések teljesítésekor lemondott volna, felperes nemcsak nem bizonyította, de nem is állította. Ha tehát ily körülmények között felperes az 1. szám alatti nyilatkozathoz folyton ragaszkodó alperestől az apai örökrész hamataiúl pénzösszegeket fogadott el nagykorúságában; ezzel 1. szám alatti nyilatkozatának jogérvényét, daczára az E. alatti visszavonásnak s a folyamatban lévő pernek — tényleg elismerte s örökrésze kiadatását a nyilatkozatban kikötött határidő vagyis 1885. év előtt nem követelte. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék mindkét alsóbb bi-