Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)
22 hogy ezen előzmények után felperesre hátrány annál kevésbbé hárulhat, mert irányában a per során roszhiszemüség és kárositási szándék nem is állíttatott, annál kevésbbé bizonyittatott; tekintve pedig, hogy a birság kiszabásának a dolog természete szerint csak akkor lehet helye, ha a feladó a suly bemondásával roszhiszemüleg jár ql, mi jelen esetben nem bizonyittatott: a birság kiszabása törvényes alappal nem birván, I. rendű alperest az illetéktelenül bevett 480 frt 69 krnyi birság és nem kifogásolt késedelmi kamatai visszafizetésére, azonban csak jelen per kezdetétől, midőn a követelés birói uton szorgalmaztatott, marasztalni kellett. II. rendű alperes, magyar északkeleti vasúttársaság a kereset terhe alól felmentendő volt, mert felperes elmarasztalását csak az I. rendű alperes felmentése esetén kérte s mert II. rendű alperes ellen a hiányos utánmérésből sem roszhiszemüsógét sem a szavatosságát megállapítani nem lehet. 13. Ha részvényjegyek nyerészkedés végett megvásároltatnak ugyan, de a részvényjegyek a vevőnek tettleg át nem adatnak, süt a vevő azoknak az eladó általi tettleges megszerzéséről nem is értesittetett, — az ilyen jogügylet az eladónak nem ád jogot a vételárt köztörvényi nton követelni. (1876. évi október hó 4-én 9161. s^. alatt.) B. Antal felperesnek P. Jakab alperes elleni 1479 frt iránti perében az elsőbiróság következő Ítéletet hozott: Felperes az 1479 frt 86 kr ós járulékai iránti keresetével elutasittatik. Indokok. Alperes a felperes abbeli keresetét, miszerint a somogy-kaposvári föld-, kereskedelmi-, ipar-hiteltársulat utján a felperes által saját részére megrendelt pesti cottage-épitőtársulat részvényeiből a vétel feltételei szerint 15 darab részvényt felperestől megvett, s igy az érintett részvények ára fejében darabját 92 írtjával számítva 1380 frt s járulékaival, összesen 1479 frt 86 krral tartozik, tagadásba vette. Ezen alperesi tagadás ellenében, habár a kérdésben forgó ügylet létrejötte a felperes által felhozott bizonyítási módok által beigazoltatnék is, tekintve ama körülményt, mikép felperes azt, hogy az érintett részvényeket alperesnek átadta volna, maga sem állítja, igy felperes nem a D. alatt kimutatott árnak megtérítése iránti keresetre, hanem a netaláni árkülönbözetből eredett kárkövetelésre lehetne jogosított.
