Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

Ezeknél fogva felperest helytelen alapon indított keresetével elutasítani kellett. Felperesnek felebbezése folytán a budapesti királyi ítélőtábla 1876. évi május 17-án 20155. sz. alatt következőleg itélt: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok. Felperes válaszában határozottan beismeri, hogy az A. alatti számlában megjelelt 50 darab részvényt nyerészkedésre és oly czélból vette, hogy azokat az árfolyam emelkedésével nyereséggel eladja. Allitja továbbá, hogy ezen részvényekből 1 5-öt alperes szintén nyerészkedésre és hasonló czélból vett meg; minthogy pedig ezek szerint, valamint felperesnek azon további beismerésénél fogva, miszerint az érintett részvények alperesnek át nem adattak, a felperes és alperes között ezen 15 darab részvény iránt állítólag létrejött adásvevés nem képezhet oly jogügyletet, melynek alapján a kereseti követelés köztörvény utján jogosan érvényesíthető lenne, ennélfogva pedig a kérdéses adásvevésnek bizonyítása esetére sem lenne alperes a kereseti követelésben és járulékokban marasztalható: az ekként felesleges bizonyítás mellőzésével felperest keresetével elutasítani s az elsőbiróság ítéletét felebbezett részében a tőke- és kamatkövetelésre nézve ezen okokból helybenhagyni kellett. Felperesnek további felebbezése folytán a magyar kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék következő ítéletet hozott: A budapesti királyi tábla ítélete, mely szerint az elsőbirósági ítélet helybenhagyásával felperes keresetétől elmozdittatott, helybenhagyatik. Indok. Mert, hahogy a kérdés alatti vészvényjegyek adásvevésére nézve a felperes és alperes között állítólag 1872. évi november 25-ke után néhány nappal későbben létrejött szóbeli megállapodás, alperesnek határozott tagadása ellenében valónak vétetnék is ; miután azonban felperes arra nézve, hogy alperes az érintett részvényjegyeknek mindvégig a kaposvári iparhiteltársulatnál leendő hagyásába is beleegyezését adta volna, egyáltalában semmi bizonyítékot nem nyújtott; azt pedig, hogy azon részvényjegyeket alperes kezeihez adta, avagy csak azoknak tettleges megszerzéséről értesítette volna, maga sem állítja, és e szerint ama megállapodás foganatba nem menvén, joghatályu szerződéssé sem vált: ugyanazért törvényszerű kereseti alap nem létében, felperes követelését megítélni e helyütt sem lehetett.