Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

20 kitűzött határidőkben 8 az azok közbe eső időtartamra eszközöltet­hetik érvényesen. Miután tehát az A. alatti szerződésben az egyik fizetési határ­idő Szent-György-napot megelőző 8 napra, másika pedig Szent­Mihály-napra van határozva, alperes pedig maga sem állitja, hogy az elsőbb emiitett fizetési időben felmondott volna, a B. alatti ítélet­ben felmondásul tekintendőnek jelzett malomelvitel ideje pedig már azon idő utánra esik, ugyanaz mint elkésett csakis a második fizetési határidő tartamára birhat joghatálylyal, a miért is az alsóbirósági ítéletek megváltoztatása mellett az utóbb emiitett időtartamra köve­telt bér és járulékai megítélendők voltak. 10. 1 jogczimet nélkülöző kötelezvény marasztaló ítélet alapjául szolgál, ha a kötelezvényt kiállító fél a fizetésre való kötelezés tényét elismeri. (1876. évi márczius hó 6-án 1917. sz. alatt.) B.Jakabnak, H. József elleni 1100 frt iránti perében az első­biróság következő ítéletet hozott: Alperes tartozik felperes részére 1100 forintnyi tőkeösszeget, ennek 1874. évi január 1. napjától a kielégítésig járó 6% késedelmi kamatait 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok. Alperes el volt marasztalandó a kereseti követelésben azért, mert ő az általa valódinak beösmert okirat szerint magát vilá­gosan és feltétlenül kötelezte arra, hogy H. Györgynek 1874. évi január 1. napján 1100 forintot fizetni fog, s minthogy alperes a kér­déses összeg átruházása, illetőleg engedményezése folytán nyert per­lési jogosultságát felperesnek meg nem tagadta, azon kifogása pedig, hogy a peresített kötvényre pénzt nem vett fel, hogy az abban fog­lalt összeg csupán fia, az engedményező örökségi illetőségének bizto­sítását czélozta, míg egyfelől az elvállalt és fenállónak beösmert fizetési kötelezettséget meg nem szüntetheti, másfelől a jelen ügy elbírálásánál, mint a hivatolt adóslevél tartalmával különben is meg­czáfolt állítás, tekintetbe nem jöhet: ezen oknál fogva alperest a keresetileg követelt összeg, ennek késedelmi kamatai megfizetésében marasztalni kellett. Alperesnek felebbezóse folytán a budapesti királyi ítélőtábla 1875. évi október 13-án 27204. szára alatt következő ítéletet hozott: A királyi törvényszék felebbezett Ítélete megváltoztatván, fel­peres keresetével elutasittatik.

Next

/
Thumbnails
Contents