Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

13 kezett teljeskorusága előtt, mint kiskorú tékozlásai miatt a volt sátoralja-újhelyi cs. k. törvényszék által 1854. évi június hó 30-án 2363. sz. végzéssel az akkor életben volt és a felek által is hivatkozott általános polg. törvénykönyv 251. §-a értelmében folytatólagos gyámság alá helyeztetett ós ez alatt folytonosan állt, nemcsak a beperelt 5-ik és 7-ik számú okmányokból tűnik ki, hanem a zemplénmegyei árvaszéktől bekivánt VII. 1854 142. számú irattári iratokkal is igazoltatik, és azok által felperesnek a keresetlevélben foglalt azon állítása, mintha gróf Sz. László külföldön tartózkodása miatt 1865. •évi november 21-én gondnokság alá helyeztetett volna, teljesen megczáfoltatik, ezekből kifolyólag tehát 2- szor. Mert az, hogy e perhez hivatalból mellékelt gyámhatósági iratok szerint gróf Sz. Lászlónak gyámság alá helyezése iránt 1854. június 30-án 4363. sz. a. hiadott hirdetmény nemcsak az egész osztrák birodalomban érvényes „Wiener Zeitung" utján annak 164-ik száma szerint 1854. évi július 11-ón, hanem a kizárólag Magyarországra vonatkozó „Budapesti Hirlap" utján annak 466-ik száma 1854. július 12-én és a német „Pest-Ofner Zeitung" utján annak 152-ik sz. szerint 1854. évi július 5-én annak idejében közhirré tétetett, a beperelt 6-ik, 17-ik, 18-ik számú okmányokból kitűnik, e szerint ezen okmányok a mennyiben felperes részéről kifogás alá nem vétettek, gróf Sz. Lászlónak teljeskorusága előtt történt gondnokság alá helyezése és ez iránti hirdetménynek annakidejében lett közhirré tétele tekintetében teljes bizonyítékot nyújtván, ennek ellenében a per tárgyát képező 30,000 pfrtról szóló és a sí.abályszerüleg közhirré tett, gyámság alatt álló gróf Sz. László által 1854. évi augusztus 19-én kiállított A. alatti 5 rendbeli váltók és B. alatti elösmervény kötelező erejüeknek nem tekintetnek, a gyámsági meghosszabbítás és a vagyonátruházás pedig ezen per tárgyát nem képezvén, az ez iránti intézkedést a per során megtámadó felperesi érvek birói figyelembe nem vétethetnek, azért az L. alatti kérdőpontokra kért tanuhallgatásnak, mint nem az ügy érdemére vonatkozó bizonyítéknak mellőzésével azon kérdéses érvénytelen váltók alapján indított felperesi kereset l-ső rendű alperes ellenében megállapítható nem volt, és továbbá 3- szor. Mert 2-od rendű alperesnek a kereset értelmóbeni elmarasztalása csak akkor mondathatott ki, ha ő a kérdéses adósságot valódinak elösmerve, fizetését magára elvállalta volna, már pedig az e tekintetben felperes által hivatkozott C. és D. alatti okmányokból 2-od rendű alperes elmarasztalásnak alapjául szolgáló kötelezettség