Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

10 6. 1. Ha alperes zálogváltó perben nem kéri határozottan azt, hogy a kiváltásra jogosított fél bizonyos határidő alatt s jogainak különbeni elenyészte mellett, köteleztessék a birtokot kiváltani, a biró felperest a kiváltásra bizonyos határidő kitűzése mellett sjogai különbeni elenyésztének terhe alatt, nem kötelezheti, hanem esak azt hagyhatja meg, hogy alperes köteles a zálogos összegnek bírói kézhez történt lefizetése után 15 nap alatt a zálogos birtokokat átadni. 2. Ha zálogváltó perben a zálogváltási jog megállapíttatik, de a kiváltásra nem tűzetik ki bizonyos határidő: a zálogtartónak jogában van a kiváltással késedelmeskedő tulajdonos ellen arra irányzott keresettel fellépni, hogy ez a zálogos javak visszavételére, a zálogos összeg letétele mellett, egy évet túl nem haladó határidő, s jogainak különbeni elenyésztének terhe alatt köteleztessék. 3. Az ősiségi nyiltparancs kapcsában 1857. évi febr. 1-én kiadott miniszteri rendelet az emiitett nyiltparancs kiegészítő részét képezvén, az az ideigl. törvénykezési szabályok 2. §-a által érvényben fenntartottnak tekintendő. 4. A zálogtartási jog a jóhiszemülcg telekkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogait nem érintheti, minélfogva ha a zálogos birtok jelzálogos követelésekkel vau terhelve, ez ugyau a kiváltást nem akadályozhatja, de a zálogos összeg kifizetése csakis a szerzett nyilvánkönyvi jogok sérelme nélkül rendelhető el. 5. A zálogbirtoklás tartama alatt a zálogos birtok utáu kiadott földtehermentesitési kötvények után járó kamatélvezetekre való jogosultság a zálogtartót illeti, s ez élvezet nem a zálogos évek lejártával, hanem csak a birtok kibocsátása napjától kezdve szűnik meg. (1875. deczember 10. 37875. sz. alatt hozott határozat.) Báró Gy. Lajos felperesnek Sz. Károlyné s társai ellen a szilágy-somlyói törvényszéknek 1874. márczius 31-én 813. sz. alatt kelt ítéletével befejezett zálogváltó perében, mind két fél felebbezése folytán, a budapesti kir. itélő tábla 1874. évi november 10-én 39412. sz. alatt következő Ítéletet hozott: Az elsőbiróság ítéletének nem felebbezett részei érintetlenül hagyatnak. Felebbezett részei következő helyreigazításokkal : a) hogy a K. Gergelynó illetőleg K. Hermina és K. Lukács részére megítélt 2100 frt fele részben B. Mózest, fele részben N. Juliannának B. Mózestől — és nem Jánostól — született gyermekeit illesse; b) hogy B. András a krasznai 18. számú telekjkönyvben foglalt 4001 és 4003. h. r. számú birtok kibocsájtására köteleztetik ; c) hogy az ítélet 2-ik pontjában a krasznai 18. sízámu telekjkönyvben foglalt 783. h. r. számú birtok kibocsájtására B. Mihály köteleztetik; d) hogy az ítélet harmadik pontjában, a krasznai 183. sz.