Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

39 A magy. kir. Curia mint semroitöszék a semmiségi panaszt elvetette; mert az 1869. évi april 8-án kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 3. §-a szerinti biztositásnak azon rendelet 85. §. bevezetése ugy d) p. értelmében a marosvásárhelyi kir. itélö tábla területén is helye van ugyan, de miután panaszló legkevésbé sem igazolja, hogy a biztosíttatni kivánt váltókövetelés iránt a keresetet folyamatba tette volna, a felhivott szakasz pedig a kereset folyamatba tételét feltételezi, miután továbbá panaszló a biztosítási kérelmet a semmiségi panaszban foglalt közelebbi megjelölés szerint a felhivott szakaszra alapítja, a biztosítás az említett lényeges kellék hiányában el nem rendelhető, s a semmiségi panasz e szerint alaptalan. 31. Felebbezés tekintetében a ptrs 294. és 295. §§-aiban foglalt korlátozás a hitbizományi peren kívüli ügyekre nem alkalmazható. A ptrs 585—590. §§-ai szerinti eljárásnak helye nem lehet azon tisztán hitbizományi ügyekre nézve, melyek a hitbizományi birtokos életében a hitbizomány kezelése és terhelése körül merülnek fel. (1876. szeptember hó 5-ón 14781. sz. a. hozott határozat.) F. Béla mint herczeg B. Gusztáv meghatalmazottjának, herczeg B. Stratman-féle hitbizományhoz tartozó uradalmak erdei üzemterve költségeinek a hitbizományi átlag által leendő megtérítése iránti ügyében, a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék által az összes iratok, a ptrs 304. §-a alapján, hivatalbóli megsemmisítés végett azon oknál fogva tétetnek át a m. kir. semmitőszékhez, mert a hitbizományi ügyekben 1869. évi april 7-én kelt igazságügyi minisztérium által kiadott rendelet 20. §-ban az eljárásra nézve a polg. törvk. rendt. 585—590.§§-ra tétetvén utalás, miután ezek szerint az érdeklettek közt az egyesség megkisérlendő, s ha az létre nem jön egyik fél perre utasítandó — ebből folyolag az következtethető, hogy hitbizományi ügyekben is ezen eljárás követendő — jelen esetben azonban a felek egyrésze kérelmező kívánságához nem járulván, a bíróság a helyett, hogy a felek valamelyikét perre utasította volna, az ügyben érdemlegesen, és pedig végzés által határozott, mely ellen felebbezés a rendelet 21. §-ban foglalt intézkedés szerint megengedhető nem volna. A magy. kir. Curia mint semmitőszék a ptrs 304. §-át alkalmazhatónak nem találta: mert a hitbizományi eljárási szabályok 20. §. nyilván az örökösödési eljárást szabályozza azon esetben, ha a hitbizomány birtokosa