Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

lift a kitűzött határidő lefolyta előtt az illetékes birőságnál a keresetet meginditották-e, a feleket meghallgassa és a kifejlendőkhez képest uj határozatot hozzon. 90. A tulajdonjognak szerződésen alapuló korlátolása a szerződő felek által bármikor s még abban az esetben is megszüntethető, ha a korlátolás a szerződő felek örököseire is kiterjesztetett, s e kiterjesztés telekkiinyvileg is kitüntettetett. (1876. május 16. 4452. sz. a.) Báró W. Vilmos három nagykorú, Livia gróf M. Jánosné, Pál és Angelika férjezett báró P. Gyulánó 1862. évi október 10-én a szülék és öregatyjuk után maradt vagyonban akép osztozkodtak, hogy a pesti Zrínyi- és Nádor-utczai sarokházat közös családi hitbizományi háznak tartották fenn, melyre nézve a tulajdonjog bekeblezésekor a következő korlátolás lett bejegyezve: „ezen ház családi fideicomissionális ház, és azt sem terhelni, sem elidegeníteni, vagy törvényes örökösök létében akár élők között elidegeníteni, akár végrendelkezés által átruházni nem szabad". Utóbb azonban a három örökös előbbi közös megállapodásuktól elállván, mind a hárman törlési nyilatkozatot állítottak ki, és a telekkönyvi hatóságnál a fentebbi záradék kitörlését kérelmezték. E kérvényre az elsőbiróság következő végzést hozott: minthogy a törültetni kért tulajdonjogi megszoritás bekebelezése által a C. alatt mellékelt osztályegyesség alapján folyamodók élő és születendő gyermekei mint természetes és törvényes örökösök is jogot szereztek azon családi fideicomissionális ház haszonélvezetére, ezeknek mint szintén jogosítottaknak, illetve azok gyámhatóságának törlési engedélye nélkül a kért törlés nem eszközölhető: annál fogva azon kérelemnek , hogy a pest-lipótvárosi Zrínyi- és Nádor-utczák sarkán 212. és 187. sz. alatt fekvő ingatlanra 1863. év május 9-én 18277. sz. alatt kelt végzéssel előjegyzett, és 1863. június 12-én 26122. sz. alatt kelt végzéssel igazolás utján bekebelezett tulajdonjogi megszoritás kitörültessók, hely nem adatik, s ezen elutasító végzés feljegyeztetni rendeltetik. A budapesti kir. ítélőtábla azonban az elsőbiróság végzését megváltoztatta és a kért törlést elrendelte; következő indokoknál fogva: ugy a telekkönyvből, valamint a telekkönyvi rendelet 62. §-a értelmében betekintett iratokból és az 1861. évi október 10-én kelt osztályos egyességből is az, hogy a kérdéses korlátolás nyilvánköryvi h*