Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

116 bejegyezése nem végrendelet folytán, hanem az osztozó felek szabad akaratából történt, kitűnvén, miután ily szabad akarat kifolyásaként bejegyzett korlátozások ugyanazon osztozó felek egyetértése mellett bármikor megszüntethetők, kérvényezők pedig az eredetben becsatolt és a telek, rendelet 81. és 82. §§-ai rendeleteinek megfelelő törlési engedélyükben a kérdéses korlátolás feltétlen kitörlésébe bele is egyeznek: ezen indokoknál fogva a neheztelt elsőbirósági végzést megváltoztatni és a kérdéses korlátozás kitörlését elrendelni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a budapesti kir. tábla fentebbi végzését helybenhagyta: mert a kérvényhez mellékelt okiratokból kitűnik, hogy ezen korlátolás csak a három nagykorú osztozó testvér szabad akaratjának kifolyása; ezen közös megállapodás által ugyan a testvérek szerződéses jogokat szereztek egymás irányában ós a korlátolást egyoldalulag egyik sem szüntethette meg, azonban közös egyetértéssel ugy a mint megállapították, azt érvényesen meg is szüntethetik. 91. Oly esetben midőn a szerződés ineg nem tartása miatt a foglaló kétszerege követeltetik az ezt követelő félnek ezen felül kártérítést is követelni nem áll jogában. (1876. szeptember 14-én 7583. sz. alatt.) R. Károlynak H. Bernát ellen 98 frt 80 kr. s járulókai iránti perében az elsőbiróság alperest 50 frt kártérítés és foglaló kétszerege fejében 48 frt 80 kr. megfizetésében elmarasztalta. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi május hó 1. napján az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta ós felperest keresetével elutasította : mert felperes azon perdöntő körülményt, hogy alperest a kibérelt lakás átadására 1876. évi február 7-ón vagy később felszólította, és hogy alperes a lakást mind a mellett is át nem adta, vagy át nem adatta volna, alperes határozott tagadása ellenében mivel sem bizonyította, sőt bebizonyítani meg sem kisértette; mert az alperes által egy harmadik személyhez intézett B. alatti levélből felperesre sem jog, sem kötelezettség nem származhatik; mert alperes mint tulajdonos korábbi bérlőjének azt, hogy a lakás kulcsait híre nélkül senkinek se adja ki, meghagyni különben is jogosítva volt, és felperes egyedül azon körülménynél fogva, mivel alperes korábbi bérlője által a lakás-kulcsok átadása február 7-én