Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

02 mert a kérdéses ajándékozási szerződés honi magyar törvényeink uralma idején keletkezvén, — minthogy honi törvényeink által az ingó és ingatlan vagyon feletti szabad rendelkezési jog a hitelezők követelései által feltételezetten gátolva nincs, s mert a korábban fenállott osztrák polgári törvények mai napság az ingatlan szerzési módjának tekintetében irányadók ós érvényesek az ingatlan feletti rendelkezési jog peres pontjából azonban hatályon kivül helyeztettek, ennélfogva felperes keresetével elutasítandó volt. A budapesti királyi Ítélőtábla pedig 1876. évi márczius 7-én 8376. sz. alatt következő ítéletet hozott: Az elsőbiróság ítélete azon részében, melyben felperes ebbeli keresetével, hogy a B. alatti ajándékozási szerződés megsemmisíttessék, elutasittatott, helybenhagyatlk. A mennyiben azonban felperes bekebelezés iránti kéretével is elutasittatott, az ítélet megvált oztatik, és másod rendű alperes tartozik tűrni, hogy az A. alatti kötelező és a jelen Ítélet alapján ennek jogerejüvé válta után a zálogjog 180 frt erejéig a letenyei 11. számú telekjegyzőkönyvben 396. 427. és a letenyei 484. számú telekjkönyvben felvett ingatlanságokra felperes javára biztositáskép bekebeleztessók. Következő indokoknál fogva: Tekintve, hogy az ajándékozási szerződés által a hitelezőnek szerzett jogait az adós meg nem hiúsíthatja, tekintve, hogy a hitelezők kijátszásának a törvény oltalmat nem nyújthat, sőt a törvényes gyakorlat azt meg sem engedi, tekintve, hogy jelen esetben felperes I. rendű alperesnek a zálogjog bekebelezésére a kijelölt ingatlanokra engedélyt adott, hogy továbbá felperes követelését már per utján is érvényesítette, hogy I. rendű alperes az ellene folyt per tartama alatt a biztosításul kijelölt ingatlanokat nejére a másodrendű alperesre rosz hiszemüleg, ajándékozási czimen, tehát viszteher nélkül átruházta : az elsőbiróság ítéletének ide vonatkozó része megváltoztatásával II. rendű alperest a bekebelezés biztositásképeni eltűrésére kötelezni kellett. A bekebelezés csak biztositásképen rendeltetett el azért, mert a B. alatti szerződésből kitűnik, hogy elsőrendű alperes ingó javait általában ós csak halála esetére ruházta át másodrendű alperesre, ós hogy az ingatlanok haszonélvezete iránti rendelkezést is élete tartamára magának fenntartotta, első sorban tehát kielégítési alapul a fenntartott vagyon szolgálhat. A szerződés érvényteleníthető nem volt, mert a hitelező ki nem elégített követelése erejéig csak az ajándékozás korlátozását kérheti.