Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)
93 A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. táblának ítéletét a 180 frt bekebelezésére vonatkozé nebeztelt részében megváltoztatta és e részben #z elsöbiróság ítéletét hagyta helyben ; következő indokoknál fogva: habár a hitelező a kárositására eszközlött ajándékozások megerötlenitésére követelésének kielégítése czéljából jogosítva van; jelen esetben keresetének azért nem lehetett helyt adni, mert nem igazolta, miszerint elsőrendű alperesnél követelése behajtására elegendő alapot nem talált és a B. alatti ajándékozási szerződésből is kitűnik, hogy elsőrendű alperes az ingatlanok holtiglani haszonélvezetét magának fenntartotta, melyet felperes szintén kielégítési alapul használhat. 67. Nem tekinthető a becsületsértési tény bizonyításánál érdektelennek az a tanú, ki ugyanaz alkalommal alperes által becsületében szintén megsértetett. (1876. augusztus 10. 7683. sz. alatt.) R. József felperesnek Z. József ellen 20 frt becsületsértési díj s jár. iránt indított perében az elsöbiróság alperest a 20 frt becsületsértési dij és járulékainak megfizetésében elmarasztalta. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi april 4-én 48. sz. alatt hozott ítéletével az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatta, és felperest keresetével elutasította: mert R. Mátyás és T. János tanuk által igazolt becsületsértési nyilatkozat, azok előadása szerint közvetlenül ezen tanukhoz és nem felpereshez volt intézve; az pedig, hogy alperes felperest sértette, és határozottan reá vonatkozólag vagy ellene becsületsértőleg nyilatkozott volna, igazolva nincsen, és pedig annál kevésbé, mert a fent nevezett két tanú, mint az alkalommal sértett, s igy érdekelt félnek tanúskodása el sem fogadható; a többi tanú pedig a sértésről tudomással nem bír. A magyar kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a királyi tábla fentebbi ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 68. A tulajdonos által a haszonbérből önhatalmúlag kimozdított bérlő, ha e tény miatti sérelmét annak utján orvosolni elmulasztja, a haszonbéri viszony megszüntetésébe belenyugodottnak tekintendő, s ennél fogva vesztett hasznot sem követelhet. (1876. augusztus 23. 8186. sz. alatt.) K. Sz. Pál felperesnek D. Antal alperes ellen 75 frt kár s jár. iránt folyamatba tett rendes perében az elsöbiróság alperest a néki