Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

73 már önmagában elegendő okot szolgáltatott alperesnek arra, hogy felperest szolgálatából elbocsássa, minélfogva felperes a szolgálatából elbocsájtása utáni időre bórt nem követelhet. De ebből nem következik az, hogy alperes visszatarthassa felperes bérót azon időre is, melyet ez alperes szolgálatában töltött. Szolgált pedig felperes alperesnél 4 hónapig s ez időre a kikötött bére készpénzben s egyebekben — a nem kifogásolt kereseti felszámítás szerint tett 189 frt 33krt, s mint hogy erre. ő alperestől csak 111 frtot kapott, azért alperest a hátralékban maradt 78 frt 33 krajczárban el kellett marasztalni. 51. A becsületsértés tényálladékának megállapításához a sérteni kívánó akarat és szándék fennléte is megkívántatik. (1876. június 9-én 4993, sz. alatt.) B. Kálmán felperesnek K. János alperes ellen becsületsértés iránt indított perében az elsőbiróság alperest 100 frt becsületsértési birság megfizetésében elmarasztalta. A budapesti kir. ítélő tábla 1876. évi február 16-án 44314. sz. alatt hozott ítéleténél: az elsőbiróság ítéletét, a megítélt birságnak, annálfogva mert felperes a becsatolt bizonyitványnyal nemességét kellőleg ki nem mutatta — 20 frtban megállapításával, egyebekben indokaiból helybenhagyta. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatta és felperest keresetével elutasította : mert alperes tagadván, hogy az A. alatti folyamodást mint panaszos nyújtotta volna be, erősiti, hogy azt csakis mint felkért előttemező tanú irta alá, egyúttal határozottan tagadja, hogy felperest sérteni akarta volna, ily körülmények között pedig a roszakarat és sérteni kivánó szándék megállapítható nem lévén, felperest keresetével el kellett utasítani. 52. 1. A szükség-örökös az örökhagyó engedményese ellen is felléphet törvényes osztályrészének kiegészítésére irányzott keresettel, ha az engedményezés visszteher nélkül történt s igy tnlajdonképen ajándékozásnak tekinthető. 2. A visszteher nélkül történt engedményezés ajándékozásnak lévén tekintendő, az engedményes ellen mindazok a jogok érvényesíthetők, melyeket az ajándékozás által jogaikban sértett személyek az ajándékozott ellen érvényesíteni jogosítva vannak. (1876. június 30-án 6322. sz. a.) N. Rozália és Katalin felpereseknek N. Márton ellen 500 frt 50 kr törvényes osztályrész s járulékai iránti perében az elsőbiró-