Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)
67 várt örökséget kézhez vette volna, ezzel a fizetési határidő bekövetkezett; és pedig az alperes kezesre nézve is, mert ő sem kötötte kezességét az adós örökléséhez, ngy mint feltételhez, s más részről nem tagadta, hogy az adós vagyon hátrahagyása nélkül hunyt el. Ily körülmények között, miután senki sincs, ki ellen ő mint az adós örököse ellen fordulhatna, jogosítva van követelését alperes kezes ellen érvényesíteni. Ennélfogva alperes a kereset tőke, s ennek a kötelezvény keltétől kikötött kamatjaiban elmarasztalandó volt, tekintet nélkül az 1. sz. alatti okiratra, mert a később kelt B. alatti okiratban K. István, kinek javára lett az 1. sz. alatti elismervény kiállítva, beismerte a kereseti követelés fennállását. 47. Ha valamely úrbéres belsőség megvevője azt vitatja, hogy e belsőség után járó erdő- és legelő-illetőség is tárgyát képezte az adás-vételnek, ez állítást ö tartozik bizonyítani. (1876. július 14-én 7039. sz. alatt.) V. Márton felperesnek K. Mihály ós B. István alperesek ellen a felső-szucsi 75. számú telekjkönyvben III. 1. sor szám 323. helyr. szám alatt foglalt ingatlan s ahoz tartozó erdő- és legelőilletményre nézve adásvételi szerződés kiállítása, illetőleg tulajdonjog megállapítása iránt indított perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasitotta. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi ápril 4-én 10590. szám alatt hozott Ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, s alpereseket kötelezte arra, hogy felperes részére a felső-szucsi 75. számú tjkönyvben III. 1. sor 323. hely. és 32. összeirási számú belsőség után járó erdő- és legelő-illetményre nézve a bekebelezésre alkalmas szerződést állitsanak ki, ellenesetben tartoznak a fent körülirt erdős legelő-illetményre nézve felperes tulajdonjogát elismerni és tűrni, hogy az tulajdonjogát jelen ítélet alapján bekebeleztesse: mert az 1871. évi 53. törvónyczikk 56. §-ában felállított vélelemnél fogva, a telekkönyvben még külön ki nem tüntetett erdő- és legelő-illetmény a belsőség tartozókául tekintendő, s habár ezen vélelem nem zárja ki az ellenkezőnek bizonyítását, alperesek állítása mellett idősb B. János tanúvallomásával a törvényes fólpróba helyreállítottnak még sem tekinthető, mert nevezett tanú az eladás tényét elmúlt esemény gyanánt emliti, miből világos, hogy előadása csakis e*
