Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

68 a feleknek a szerződés írásba foglalása idején nyilvánított eltérő állításaira, nem pedig a korábban létrejött szóbeli szerződés tartalmára vonatkozik. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban a budapesti kir. tábla neheztelt ítéletét megváltoztatta és az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben: mert felperesek alperesek tagadása, és a kihallgatott tanuk határozott vallomása ellenében arra nézve, hogy a közte s alperesek között létrejött szóbeli megállapodás amaz erdő s legelőbeli illetményre is kiterjesztetett volna, semmi tényleges bizonyítékot sem nyújtott, puszta vélelemre pedig elmarasztaló birói ítéletet alapítani nem lehet. 48. A nem teljes hitelű kötelezvényben kitett érték leszámítását, továbbá azt, hogy alperes ennek feltétlen kiűzetését elvállalta, felperes tartozik bizonyítani. (1876. évi június hó 28-án 5819. sz. alatt.) E. József és Róza felpereseknek, L. született Sz. Anna alperes elleni, 196 frt töke és járulékai iránti perében az elsőbiróság alperest az 1873. évi június 23-án kiállított adóslevél alapján követelt osztr. értékű 196 frt tőke ugy ennek 1873. évi július hó 23-ik napjáig járó 75% kamatjai 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében elmarasztalta, felperest azonban viszont kötelezte fenti idő és jogkövetkezmények terhe alatt alperesnek: 1-ör L. Tóbiás által elfogadott 50 frtról szóló eredeti váltólevelet, — 2-or ugyanaz által elfogadott 58 frtról szóló eredeti adóslevelet, 3-or egy 1765. évi veretű aranyat, 4-er egy 1848. évi veretű ezüst 2 forintosat stb. kiszolgálni, illetőleg birói kézhez letéteményezni. Indokok. Mert tekintve, hogy alperes, önmaga beismeri, hogy 1873. évi június 23-án K. Imre felperesi ügyvéd irodájában I-ső rendű felperessel számolt, és elismerte azt is, hogy ugyanezen alkalommal az összeszámítás eredményét tartalmazó okmányt aláirt, illetőleg kézi keresztvonásával ellátott, s azt sem tagadá határozottan, hogy felperesnek követelése nem tett 190 frtot, azért fenti ténykörülményt, ugy V. Vincze tanúnak vallomását tekintetbe véve, az A. alatt beperesitett adóslevél teljes hitelt érdemlő okmánynak volt veendő s alperes a 196 frt tőke ugy 1873. évi június 23-ától egész 1873. évi július 23-ig járó 75% kamat fizetésében elmarasztalandó. Első rendű felperes viszont a birtokában lévő eredeti váltólevelek és egyéb kézi zálogképen nála levő tárgyak kiadására volt szo-