Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

60 40. 1. Ha a bérlemény a kibérlés idején oly állapotban van, hogy a bérlő azt, miszerint a bérlemény hiányai folytán a teljes megsemmisüléshez közel áll, közönséges figyelem mellett észrevehette, s utóbb az előre láthatott veszély csakugyan beáll, a bérlő ez által okozott kárának megtérítéséi nem követelheti. 2. Nem tartozik a bérbeadó a bérlemény megsérülése folytán okozott oly kárt megtéríteni, melynek bekövetkeztét a bérlő előre láthatta, s könnyen elháríthatta volna. (1876. június 20-án 5327. sz. a.) H. József felperesnek M. József alperes ellen 934 frt és járulékai iránt indított rendes perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. ítélőtábla 1876, évi márczius 8-án 6259. sz. alatt hozott ítéletével a királyi tábla ítéletét megváltoztatta, s alperest a 934 frt kártérítési összeg és ennek a kereset megindításától járó kamatainak megfizetésére kötelezte: következő indokoknál fogva: tekintve, hogy alperes a felperes kárát véletlen esetből, mely a tulajdonost éri, származottnak állította, azonban oly körülményt, mely a véletlen eset megállapításául szolgálna, elő sem adott; tekintve továbbá, hogy alperes a kibérelt pinczehelyiségnek azon czólra lett használtatásáért, mely czólból bérbe vétetett szavatossággal tartozik; tekintve, hogy alperes nem is állította, annál kevésbé bizonyította, hogy felperes a kérdéses helyiséget saját veszélyére vette bérbe; tekintve végre, hogy a felhívott és kihallgatott, kifogás alá nem eshető tanuknak vallomásával a p. t. rendt. 190. §-a értelmében bebizonyíttatott, hogy felperesnek a kereseti összegre rúgó kára okoztatott: az eljáró kir. törvényszék ítéletét megváltoztatni, alperest a kereseti kár összegnek, s ennek a per megindításától járó késedelmi 6% kamatja megfizetésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban a budapesti kir. tábla ítéletét megváltoztatta és az elsőbiróságnak felperest elutasító ítéletét hagyta helyben: mert a kérdéses pincze a C. alatti hivatalos jelentós szerint oly állapotban volt már 1872. évben, hogy a beomlás veszélyét felperes közönséges figyelem mellett már a kibérléskor előre láthatta volna, de különösen felperes pinczemesterének s tanujának B. Miksának vallomásából kiviláglik az is, hogy a pincze boltozatáról heten-