Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

i8 A fenmaradott 29,750 frtra vonatkozólag azonban, miután annak előbb lett kifizetését nevezett okmány is tartalmazza, csak azon esetben lehet érvényes, ha a követelés valósággal fenállott. Ezen esetben pedig azért is érvényes, mert ha T. János a kifizetett követelést jogosítva sem lett volna átengedni, joga volt arra az igazgatóságnak. Miután pedig a nevezett engedmény az igazgatóság hozzájárultával történt s ennélfogva a társulat és felperesek közt is jogérvényesen létrejöttnek tekintendő az adomány fenállása esetében, a kifizetett összeg erejéig pedig pénzt felvenni és a kifizetéssel azonosítani szabadságában állott a volt társulatnak, és igy a még nyilvánkönjvileg fenállónak tekinthető adósságot jogutódja a tömeg már annál kevésbbé vonhatja kétségbe, miután más hitelezők, kik a nyilvánkönyvek tartalma szerint hátrányt nem szenvednek, nem szenvedtek. Tekintve végre, hogy felperesek követelésük alapjául a többször emiitett szerződést, illetőleg engedményt veszik fel, a követelésnek annak keltekori létezése bizonyítandó. Ezen körülményre vonatkozólag felperes részről az eskü az ideig. p. prts. 240. és 241. §§-ai értelmében szabályszerűen felajánltatott a válasz rendén, melyet alperesi tömeg ugyan szabálytalannak állit és el nem fogad, sem vissza nem utasít, de miután az érintett ..§. értelmében szabálytalanság vagy megengedhetetlenség fen nem forog, az ekkóp felajánlott eskü alperesi jogelődnek, illetőleg a volt társulat igazgatóinak volt kiitélendő. A kamatra vonatkozókig, miután alperesi tömeg azokat kifogásolta ós felperes részről e tekintetben semmi bizonyíték ajánlva nem lett és az 1869. évi július 29-ón kelt külön egyezmény alperesi kifogással szemben, valódinak nem tekinthető, azokat csak a csődmegnyitás napjától számítva lehet megítélni. Az eskü le nem tótele esetén a perköltségek kölcsönösen megszüntetendőknek voltak kimondandók, mivel az 1868. évi június 27-én kiállított, szerződés szerint is 29,750 frt kifizetve lévén, az ezen jogalapra fektetett követelés érvénytelensége, vitatása miatt, alperesi tömeg konok perlekedőnek nem tekinthető. Mig ellenben az eskü letétele esetén felperesek legnagyobb részben perveszteseknek maradván, a perköltségek megtérítésére is elmarasztalandók voltak. A zálog- és elsőbbségi jog vitatása a prdtrts 72. §. és VI. fejezete szerint külön tárgyalás és határozat tárgyát képezvén, az