Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

32 vék, miért is ezen két alperes ellenében az elsöbirósági ítélet hagyatott helyben, azonban a marasztalás, miután ezen követelésre nézve személyesen kötelezve nincsenek, a fentebbiek szerint csak tulajdonjárandóságaik erejéig mondatott ki. 21. Ha az ügyvéd oly megítélt követelésre nézve, melynek az Ítélet ntán tőrtént kifizetéséről közvetlen tudomása van, — habár fele utasítása folytán — végrehajtást eszközöl, ebbeli eljárása oly jogtalan tényt képez, melyért dijt nem követelhet. (1876. május 11-én 3585. sz. a.) Ö. Mihály felperesnek L. Henrik alperes ellen 50 frt 80 kr, ügyvédi munkadíj iránt indított perében az elsőbiróság alperest a kereseti követelés és járulékainak megfizetésében elmarasztalta. A budapesti kir. ítélő tábla 1875. évi deczember 1-én 32054. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatta és felperest keresetével elutasította ; mert a perhez becsatolt ügyiratokból kitűnik, de felperes a tárgyalás során, nyiltan beismeri, hogy a kereseti követelés alperesnek K. István ellen 98 frt és 28 frt 80 kr összesen 126 frt 80 kr iránt indított perére vonatkozik, s ez annál kevésbé vétethetik kétségbe, mivel felperes a tárgyalási jegyzőkönyvben határozottan kijelenti, hogy alperes által csakis ezen összegek behajtásával lett megbízva. Alperes részéről a 2. sz. alatt becsatolt okmány kiállítója arról tesz bizonyságot, hogy a fenntemlitett összeg, felperes házánál fizettetett ki, ugyan ő adta vissza a kötelezvényeket, ezek egyikére, mely bekebelezve volt, sajátkezüleg irta rá felszámított ügyvédi dijait és költségeit, ugyanakkor ő tényleg felvette is, és felperes mindezt nem csak nem tagadta, sőt lehetségesnek nyilvánította, mentségül egyedül azt hozván fel, hogy ezen körülményekről megfeledkezett. Ily viszonyok között, ha bebizonyíttatnék is, hogy alperes már felvett követelésére nézve végrehajtási eljárást szorgalmazott, felperesnek szoros ügyvédi kötelességében állott volna azt határozottan visszautasítani, és ha az előtte és közbenjöttével kiegyenlitett öszszegre nézve jobb tudomása ellenére mégis végrehajtási eljárást foganatosított, ily mérvben jogtalan eljárásáért dijt nem követelhet, miért is keresetével feltétlenül elutasítandó volt.