Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

29 12. 1. A foglaló csak azon esetben követelhető vissza, ha a szerződés, melynek jeléfii adatott megszűntnek vagy meg nem kötöttnek tekintendő. 2. fla az eladott dolog átadására határidő nem lett kikötve, az átadás elmulasztása folytán a szerződés megszűntnek csak azon esetben mondható ki, ha az eladott dolog az eladó hibájából lényegesen és annyira megfogyatkozott, hogy annak legnagyobb része el is enyészett. 3. Ha az eladott dolog át nem adatik, az abban történt nem lényeges értékcsökkenés, nem a szerződés megszüntetésére, hanem csak kártérítésre szolgálhat alapnl. 4. Azon körülmény, hogy az eladott ingatlan dologra, mielőtt annak tulajdonjoga a vevőre bekebeleztetett volna, igény jelentetett be, az adásvételi szerződés megszüntetésére csak akkor szolgál alapul, ha az is kétség kivül helyeztetik, hogy a bejelentett igénynek jogos alapja van. (1875. június 16-án 4406. sz. a.) H. József és Katalin felpereseknek T. János és neje ellen 1000 frt felpénz kétszeregének vagyis 2000 írtnak megfizetése iránti perében az elsőbiróság alpereseket a foglaló, vagyis 1000 frt visszafizetésére kötelezte. A budapesti kir. itélő tábla pedig 1874. évi november 2 6-án 47480 sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban mind két alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatta és felpereseket keresetükkel egészen elutasította: mert jelen esetben a megvett fekvőség és tartozókainak átadása, illetőleg átvételére bizonyos határnap kikötve nem volt, azon kereseti állítás, hogy a megvásárolt tárgyak átadása alperesek részéről megtagadtatott volna, nemcsak begyőzve nem lett, hanem ellenkezőleg alperesek részéről a kihallgatott tanuk, ugy az ellenirathoz, C) és D) alatt csatolt intvény és visszaintvénynyel bebizonyítva lett, hogy alperesek az átadásra készen voltak, azonban az átvételt felperesek tagadták meg. Ily viszonyok között arra, hogy azt a szerződés ellenére tehessék és az adott felpénzt visszakövetelhessék, felpereseknek csak akkor lehetne jogalapja, ha azon időközben, mely a szerződés megkötése, és az alperesek részéről eszközlésbe venni kívánt átadás között eltelt, a megvett tárgyak azokat együtt véve, vagyis a megvett ingatlan birtokot és annak tartozékait mint egészet tekintve, alperesek hibájából olyannyira megfogyatkoztak volna, hogy ebből kifolyólag törvényes ok forogna fenn arra, miszerint az A) alatti adásvevési szerződés, az annak tárgyát képező dolog mint egy nagyobb részbeni