Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

30 elenyészte miatt, megszűntnek, vagy meg nem kötöttnek tekintet­hessék. Hogy azon, aránylag csekély értékcsökkenés és hiányok, melyek a tartozékképen eladott ingóságokban állítólag alperesek hibájából okoztattak, nem oly tetemesek, hogy az előbb említett jogkövetkez­ményt szülhetnék, már magában is elég világos. Ebből felperesnek csak arra támadhatott jog, hogy kártérítési keresettel felléphessen, nem pedig arra, hogy a dolog lényegét nem érintő ok miatt, a szer­ződés mellőzésével azt, mit annak megkötése jeléül adtak, visszaköve­telhessék azoktól, kik mint alperesek a szerződés betöltésére nemcsak, de az ebből folyó kártérítési igények kielégítésére is késznek nyilat­koztak és mutatkoztak. Mi végre azon körülményt illeti, hogy a 2' , alatti telekkönyvi kivonat szerint időközben már a szerződés megkötése után tulajdoni igény jelentetett be T. György részéről, ezen körülmény csak akkor szolgálhatna felpereseknek jogos alapot a visszalépésre; ha már két­ség kivül lenne helyezve, hogy a bejelentett igénynek jogos alapja van. Ez azonban jelen perben kimutatva nem lett, igy ezen körül­ményre mint jogalapra a keresetet mármost fektetni nem lehet. 13. A korcsmálási jog gyakorlása iránt a volt földes urak és jobbágyok közt keletkező perle­kedések eldöntése ez idő szerint a politikai hatóságok hatásköréhez tartozik ngyan, de maguk a közbirtokosok közötti használati arány kérdése, mint jogi kérdés, ha vitás, csak az illetékes bíróságok által, a törvény rendes utján intézhető el. (1875. évi november hó 9-én, 281. szám alatt.) S. Elek és társai felpereseknek, W. Pál és érdektársai és a zsombori volt úrbéresek elleni, kocsmajog arányosítása iránti peré­ben az elsőbiróság I. Felperesnek idézett kereset 8 illetőleg az 1873. márczius hó 20 — 21-én felvett jegyzőkönyvben feltett zárkérésök azon részének, mely szerint kimondatni kérték: a) hogy M.-Nagyzsombor községé­ben a kocsmai jog arányosítása és szabályozása megengedendő és keresztül viendő fel- és alperesek közt, és az arány kulcsáúl a nemesi birtokot biró összes jogosultaknak a tagosítás czéljából készült, és a tettleges birtoklásra nézve hitelesített mérnöki munkálatokban felvett birtokmennyisége szolgáljon alapul, melyhez az illető jogosultaknak udvartelkesei (curiálistái) birtokában levő majorsági birtokuk is hozzá

Next

/
Thumbnails
Contents