Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)
30 elenyészte miatt, megszűntnek, vagy meg nem kötöttnek tekintethessék. Hogy azon, aránylag csekély értékcsökkenés és hiányok, melyek a tartozékképen eladott ingóságokban állítólag alperesek hibájából okoztattak, nem oly tetemesek, hogy az előbb említett jogkövetkezményt szülhetnék, már magában is elég világos. Ebből felperesnek csak arra támadhatott jog, hogy kártérítési keresettel felléphessen, nem pedig arra, hogy a dolog lényegét nem érintő ok miatt, a szerződés mellőzésével azt, mit annak megkötése jeléül adtak, visszakövetelhessék azoktól, kik mint alperesek a szerződés betöltésére nemcsak, de az ebből folyó kártérítési igények kielégítésére is késznek nyilatkoztak és mutatkoztak. Mi végre azon körülményt illeti, hogy a 2' , alatti telekkönyvi kivonat szerint időközben már a szerződés megkötése után tulajdoni igény jelentetett be T. György részéről, ezen körülmény csak akkor szolgálhatna felpereseknek jogos alapot a visszalépésre; ha már kétség kivül lenne helyezve, hogy a bejelentett igénynek jogos alapja van. Ez azonban jelen perben kimutatva nem lett, igy ezen körülményre mint jogalapra a keresetet mármost fektetni nem lehet. 13. A korcsmálási jog gyakorlása iránt a volt földes urak és jobbágyok közt keletkező perlekedések eldöntése ez idő szerint a politikai hatóságok hatásköréhez tartozik ngyan, de maguk a közbirtokosok közötti használati arány kérdése, mint jogi kérdés, ha vitás, csak az illetékes bíróságok által, a törvény rendes utján intézhető el. (1875. évi november hó 9-én, 281. szám alatt.) S. Elek és társai felpereseknek, W. Pál és érdektársai és a zsombori volt úrbéresek elleni, kocsmajog arányosítása iránti perében az elsőbiróság I. Felperesnek idézett kereset 8 illetőleg az 1873. márczius hó 20 — 21-én felvett jegyzőkönyvben feltett zárkérésök azon részének, mely szerint kimondatni kérték: a) hogy M.-Nagyzsombor községében a kocsmai jog arányosítása és szabályozása megengedendő és keresztül viendő fel- és alperesek közt, és az arány kulcsáúl a nemesi birtokot biró összes jogosultaknak a tagosítás czéljából készült, és a tettleges birtoklásra nézve hitelesített mérnöki munkálatokban felvett birtokmennyisége szolgáljon alapul, melyhez az illető jogosultaknak udvartelkesei (curiálistái) birtokában levő majorsági birtokuk is hozzá