Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)
16 mert a B) alatti eredeti adásvételi szerződés eladó F. Mihály és F. Imre mint vevő között köttetett. Ezen szerződésben eladó alperes F. Mihály fél házat és beltelket ád el testvérének a felperesnek, mely néhai atyjuk után maradt ház ós beltelekből az ő jutalékát képezi s ezen félház ós félportának árát állapították meg szerződő felek 450 írtban, miből nyilván van, hogy szerződő peres felek az eladás tárgyául az egész ház ós belteleknek azon fele rószót vették, mely a közatya után az eladó illetménye leendett. Azonban miután a C) alatti telekkönyvi kivonat szerint az örökhagyó közatyának nem egész, hanem fél ház és fóltelekbeli része volt s a másik telekkönyvi tulajdonos peres felek édes anyja a maga saját illetőségét világosan és határozottan eladás tárgyává nem tette, másfelől alperes nem is állítja, hogy néhai anyját illetett félház ós félbeltelekben felperesnek örökrésze nem is lett volna, hogy igy ezen apai hagyatékot képező '/2 belsőség kizárólagos örökjoggal csupán őt az alperest illette volna, annálfogva nyilván van, hogy a szerződés tárgyára, illetve mennyiségére nézve szerződő felek tévedésben voltak; a honnan a szerződós mint olyan, mely a felek szándékától eltérő, semmisnek volt tekintendő s ilyennek kimondandó, ós miután semmis szerződésből jogok nem származhatnak, a vételárban lefizetett 200 frt visszaadására alperes kötelezendő. A budapesti kir. Ítélőtábla azonban 1874. évi május 4. napján 10799. sz. alatt hozott Ítéletével az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával, felperest keresetével elutasította; mert eltekitve attól, hogy tévedés folytán a szerződós csak akkor válik semmissé, ha az egyik szerződő fél a másik által roszakaratulag tévesztetett meg, vagy ha saját tévedése nem nagyobb mérvű gondatlanság által okoztatott; már pedig a telekkönyvek nyilvánossága mellett azok megtekintésének elmulasztása akkor midőn bejegyzett jog átruházása forog kérdésben, kétségkívül a gondatlanság oly mérvét foglalja magában, melynél fogva azon alapon, hogy a szerződés tartalma a telekkönyvi állapottal meg nem egyez, történt tévedés a szerződés semmiségét nem vonja maga után, mellőzvén továbbá azt, hogy a másik telekkönyvi tulajdonos Kálmán Katalin is hozzájárult, az sem tekinthető igazoltnak, hogy az állított tévedés valóban megtörtént, annál kevésbé pedig, hogy felperesre ez által hátrány származott; főleg azért volt felperes keresetével elutasítandó : mert a megsemmisíttetni kért szerződés nemcsak a perben álló felek, hanem mint említtetett Kálmán Katalinnal is köttetett, kinek
