Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

15 becsatolt munka és nem más oly adatok is, melyek a perhez csatolva nincsenek, szolgáltak, — a perbeli adatok mérlegezése és ezek alapján a díjazás mennyiségének meghatározása pedig, nem a szakértőkép alkalmazottak, hanem a per birájának hatásköréhez tartozik. A peres kérdés ily állásában — miután a királyi ítélőtábla a díjazás mennyiségét a reá fordított fáradság és idővesztésnek is figyelembe vételével nem kellő arányban, ellenben az elsőbiróság túlságos mértékben határozta meg, e részben mindkét elsőbirósági ítéletet megváltoztatni, — a díjazás mennyiségét a teljesített munka nagyobb fontosságához, az abban kitüntetett szakértelem és sok fáradságot igénylő huzamosabb időveszteséghez képest 10000 frtban megállapítani, ellenben a kamatok meg nem ítélése tekintetében a másod birósági ítéletet indokainál fogva helybenhagyni kellett. 5. 1. Tévedés folytán a szerződés csak akkor válik semmissé, ha az egyik szerződő fél a másik által roszakaratúlag megtévesztetett, vagy ha saját tévedése nem nagyobb mérvű gondatlansága által okoztatott. 2. A telekkönyvek megtekintésének elmulasztása akkor, midőn bejegyzett jog átruházása forog kérdésben, a gondatlanság oly mérvét foglalja magában, melynél fogva azon alapon, hogy a szerződés tartalma a telekkönyvi állapottal meg nem egyez, történt tévedés, a szerződés semmiségét nem vonja maga után. 3. Beigazolt valódi tévedés folytán is esak akkor válik a szerződés semmissé, ha e tévedés által valóban hátrány származott. 4. A szerződés megsemmisítése csak akkor mondható ki, ha minden érdeklett felek vagyis mindazok, kiknek részére a szerződésben jogok és kötelezettségek állapittatnak meg, perben állanak. (1875. november 22-én 10529. sz. alatt.) F. Imre F. Mihály ellen indított keresetében előadta, hogy alperessel oly szerződést kötött, mely szerint a részére atyja által végrendeletileg hagyományozott fél ház és belteleknek átengedéséért 450 frtot fog fizetni, midőn azonban az eként megszerzett ingatlanok átíratásáért akart folyamodni akkor jött tudomására, hogy nem az egész ház és féltelek van — mint a végrendeletben tévesen említtetik — örökhagyó id. F. Mihály nevén, hanem csupán annak fele része, másik fele peres felek édes anyjának nevén áll. Miután ezek szerint a szerződés főtárgyára nézve megtévesztetett, annak megsemmisítését kérte. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság peres felek között 1874. ápril 10-én létrejött szerződést semmisnek kimondotta és alperest az ennek folytán vételár fejében felvett 200 frt visszafizetésére kötelezte;