Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

35 megegyező rendelkezést tartalmaz, s az utóbbitól csak annyiban tér el, mennyiben az érdemleges tárgyalásra kitűzendő határidő tartalmát rövidebbre szabja meg. Ebből szükségképen következik : miként azon törvénytótelek megegyező tartalma különböző értelmezés alá nem eshetik, s hogy azért azon szabály, melyet a ptrtás az illetőséget megállapító végzős felebbvitelére nézve 99. §-ban megállapít, — a rendes eljárás szerint kereskedelmi perekre is kiterjed. A ptrtás most idézett §-a azonban a rendes eljárású perekben az illetőség kérdésében hozott végzés ellen külön semmiségi panasz alkalmazhatását azon esetre is megengedi, ha az illetőség elleni kifogás elvettetett is, — miből ismét okszerüleg az következik : hogy ugy a ptrt. 98. §-a, mint a miniszt. rendelet 11. §-a értelmében kitűzendő érdemleges tárgyalási határidő csak akkor számittathatik az illetőséget megállapító végzés keltétől, midőn az ellen semmiségi panasz nem emeltetett; ellenkező esetben azonban ugyanazt, a semmitőszéki határozat kézbesítést rendelő végzésben újonnan kitűzni kell. Ezekhez képest az elsőfolyamodásu biróság az illetékességi végzése ellen idejekorán beadott semmiségi panaszt a többször említett miniszteri rendelet téves felfogása folytán utasítván vissza: végzését a prtr. 297. §. 1. pontja alapján meg kellett semmisíteni. Ellenben a biróság illetőségmegállapitása miatt emelt panasz a következő okokból elvetendő volt: A többször idézett miniszt. rendelet 5. §. második pontja a kereskedelmi törvény 259. §-ban felsorolt ügyletekből felmerülő kereseteket oly esetben a kereskedelmi bíróságok elébe utalja, midőn alperes a bejegyzett kereskedők sorába tartozik. Fennforgó esetben a kereskedelmi biróság illetőségének megállapításához követelt feltételek megvannak. Mert az, hogy felperes a banküzletet iparszerüleg folytatta (259. §. 2.) s hogy az alperes bejegyzett kereskedő: beismertetett; az pedig, hogy a zálogügyletek a banküzletek egyik ágát képezik : kétségen felül áll. Hogy végül a korábbi bírói illetőség s eljárás kizárólag csak a függő kereskedelmi perekre tartatott fenn, ellenben a folyó év jan. 1-seje után folyamatba tett hasonló perek, a vonatkozó ügylet megkötésének idejére való tekintet nélkül az életbeléptetési rendeletben megjelölt biróságok hatáskörébe tartoznak s az ott meghatározott eljárás szerint intézendők el: az, azon rendelet 1. és 30. §§-aiból világosan kitetszik. 3*