Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

15 czimü személyes kereset 30 frtig községi bírósághoz tartozván, a 480. §. szerint köteles lett volna felperes az abban irt körülményeket bizonyítani, azonban semminemű bizonyítványt nem adott be, — alperes kifogásának hely adandó volt; azon kifogás, hogy hagyatékot községi bíróság előtt nem lehet perelni és cselekvényi gondnokot nem nevezhet ki. nem indokolható, miután a községi bíróság is a fenálló törvények szerint tartozik eljárni, ós ezen elősorolt esetekben is sehol kivétel nincs. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszt adott be. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a panaszolt végzést, a perrendtartás 297- §. 1. pontja alapján megsemmisítette s a kir. járásbíróságot további szabályszerű eljárásra utasította; mert alperesként hagyaték lévén a bíróság által kirendelendő gondnok képviselete mellett perbe idézve, miután ily gondnok rendelésre a perrendtartás 268. §-ából ugy az eljáró kir. járásbíróság területén érvényben levő általános polgári törvónykönyv 811. §-ából kifolyólag csak a rendes bíróságok lehetnek hivatva, panaszló felperes jelen keresetével helytelenül lett a községi bíróság elé utasítva; ezenkívül alperes azon kifogása, hogy jelen ügy előzőleg a községi bíróság elé utasítandó, helytelenül vétetett illetékességi kifogásnak. 15. Oly esetben, midőn a biztosítás elrendelésének alapját képező Ítélet a felebbviteli bíróság által feloldatván, vagy megsemmisíttetvén, ennek alapján a biztosítás feloldása kéretik, az ily kérelem felett a bíróság csak az ellenfél előleges kihallgatása mellett hozhat határozatot. (Ptrs 336. §.) (1876. február 24-én 1211. sz. a. hozott határozat.) P. Ignácznak, B. Ármin elleni perében az elsőbiróság marasztaló ítélete alapján felperes a marasztalási összeg erejéig biztosítást eszközölt, a kir. itélő tábla az elsőbirósági Ítéletet feloldván, alperes a biztosítás feloldását kérte, mit a budapesti V. kerületi kir. járásbíróság 1875. november 13-án 38545. sz. a. kelt végzéssel elrendelt, ez ellen felperes 43485. sz. a. semmiségi panaszt adott be. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a neheztelt végzést a perrendtartás 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette s a járásbíróságnak utasításul adta, hogy B. Árminnak kiutalványozási kérvénye felett panaszttevőt hallgassa ki, s ennek megtörténte után a biztosítás feloldása kérdésében újonnan határozzon; mert habár kétséget nem szenved is, hogy oly esetben, midőn