Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

14 sitotta; mert habár az 1872. 8. törvényczikk által alkotott törvény határozottan ipartörvénynek neveztetik, tekintve, hogy annak 1. §-a a kereskedést is az iparághoz sorozta, ebből kifolyólag a kereskedő és a tanoncz közötti viszony ezen törvény alá esőnek s e szerint elbirálandónak tekintendő; mintbogy pedig ezen törvényczikk 1)8. §-a szerint a tanonczok és a főnök között felmerülő peres kérdések ha azok a munka és tanviszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelésekre vonatkoznak is, első sorban az iparbizottságok, illetve az ipar-hatóság által döntendők el, s igy felperesnek jelen keresete ezen törvényszéknél illetékesen inditottnak, miután ki nem mutatta, hogy az illető iparhatóság ezen ügyben már határozott, nem tekinthető, a perrendtartás 8. §-a szerint, habár alperes az illetőség ellen a perrendtartás 98. §. értelmében kifogást nem is tett, az eljárást megállítani s felperest keresetével az iparhatósághoz utasítani kellett. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszt adott be : mert felperes bejegyzett kereskedő s igy reá az ipartörvóny nem alkalmazható; mert keresete szerződésen alapszik; mert az iparhatóságtól mint a válaszhoz D alatt csatolt okmányból kiderül elutasittatott; mert alperes a maga helyén illetékességi kifogást nem tett. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a neheztelt végzést a perrendtartás 297. §. 5. pontja alapján megsemmisítette, s az eljáró bíróságot szabályszerű eljárásra utasitotta: mert felperes a válaszirathoz D alatt csatolt jogerejü végzéssel igazolta, hogy a fenforgó kérdésre nézve az iparhatóság magát illetéktelennek mondotta ki, de különben is nem tanoncz, hanem ennek atyja s felperes kereskedő közti peres ügy forogván kérdésben, a kereset az 1872. évi 8. törvényczikk 98. §. szerint visszautasítható nem volt. 14. Községi bíráskodásnak a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla területén lehet-e helye, ha alperesként hagyaték idéztetik perbe, a bíróság által kinevezendő ügygondnok képviselete mellett. (1876. január 27-én 363. sz. a. hozott határozat.) A. Lövi felperes, L. Dávid hagyatéka alperes ellen a bíróság által kinevezendő gondnok képviselete mellett 25 frt s járulékai iránt sommás pert indított, a nagyenyedi kir. járásbiróság 1875. deczember 10-én 5496. sz. a. hozott végzésével felperest keresetével elutasította ; mert a perrendtartás 475. §-a szerint általában bármi