Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

5 felebbezését — tekintve azt, hogy az e. b. neheztelt végzése által nem ingatlanokból, hanem készpénzből álló hagyaték átadása lett megtagadva, ily végzések azonban a ptrs. 294. §. és 581. §-a szerint nem felebbezhetők, — visszautasította. Ezen visszautasító végzés ellen L. Istvánné semmiségi panaszt adott be; mert a ptrs 581. §-a a hirdetményi eljárást tárgyazólag csak ingatlan hagyatéki ügyeket érint, de a beszavatolást megtagadó végzésekre vonatkozólag ingó ós ingatlan hagyaték közt különbséget nem teszen, tehát az ingó hagyatéki vagyon átadását megtagadó végzés ellen is felebbezósnek van helye. A m. kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette: mert a ptrs. 581. §-a nyilván csak ingatlan vagyonra vonatkozik, — ez okból a megtámadott elsőbirósági végzés a ptrrs. 294. §. szerint felebbezhetö végzések közé nem soroltathatván, a kir. Ítélőtáblának visszautasitó végzése indokoltnak találtatott. 3. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla területén az ált. polg. törv. könyv 812. §-a szerint a hitelezőknek a hagyatékra nézve megengedett vagyonelkülünités és zárlat, miként és mely bíróság által foganatosítandó ? (1875. deczember hó 16-án 18084. sz. a. hozott határozat.) P. János és társai mint hitelezők néhai P. György hagyatékára nézve P. Anna ós társai mint örökösök ellen a ptkönyv 812. §-a alapján a hagyatéki vagyon elkülönítését és zár alá helyezését kérték, mit a brassói kir. jbiróság a ptrs. 324. §-ára való hivatkozással elrendelt. Nevezett örökösök ez ellen a 327- §-a szerinti kifogásokkal éltek, melyek tárgyalása után az említett kir. járásbíróság 1875. szeptember 21-én 10161. sz. a. hozott végzésével, a kifogásoknak helyt adván, az augusztus 13-án 8458. sz. a. kelt végzésével P. György hagyatékára elrendelt s foganatosított zárlatot feloldotta s zárt kérőket ellenfelek részére 27 frt 80 kr költségek megfizetésében marasztalta; mert a ptrs. 812. §-a, melynek alapján a zárlat elrendeltetett, jogot ad ugyan a hitelezőknek, hogy követeléseik biztosítására a hagyatékot zár alá helyeztessék, — ezen törvényezikk azonban csakis az erre való czimet nyújtja, annak elrendelési módját pedig az alaki törvény szabja meg, s miután a ptrs. 324. §-a a zárlathozi jogezimen kivül megkívánja, hogy zárt kérő kimutassa