Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)
40 A pesti kir. ítélőtábla azonban az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította : mert & C) és D) alatti intő és visszautasító levelekből kitűnik, hogy felperes miután alperestől A) szerint megvett buza-termésből mintegy 1100 mázsát átvett, a további átvételt kötés ellenes feltételtől t. i. a buza minőségétől tette függővé, tehát az átvételt megtagadta, továbbá a beperesitett iratokból az is kitűnik, hogy alperes felperes jogtalan átvételi megtagadása folytán felperes ellen pert indítani kényszerült, és habár felperes később késznek nyilatkozott is a hátralévő búzamennyiség átvételére, de az előbbi megtagadása által felperesnek okozott károkat, jelesül perköltségeit s őrzési dijait megtéríteni soha sem volt hajlandó, sőt ezek ellen tiltakozott. Felperesnek azon állitása, hogy a megtagadás idején alperes a hátralévő búzáját egész mennyiségben még ki sem rostáltatta, tekintetbe nem jő akkor, midőn felperes a további átvételt már előre megtagadta, de egyébként is felperes az alperes saját termésű búzáját a kikészítés előhaladása szerint vette át megelőzőleg is, továbbá R. Sándor és St. Mór felperes tanúi szinte bizonyítják, hogy alperes hátravolt búzáját jó részben már 1870. október 18-án megrostálta volt, és felperes D) szerint nem ezen okból tagadta meg az átvételt. Minthogy tehát felperes a további átvételt jogtalanul tagadta meg, és később mivel már megtagadása által alperesnek károkat okozott, ezek megtérítésére kész nem volt, illetve felperes késedelme következményeit ki nem egyenlítette, másfelül alperes anélkül átadni nem tartozott, alperes tehát nem volt szerződósszegő s így azáltal felperesnek kárt nem okozott, felperes ezért keresetével elutasítandó volt. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: Miután felperes nem bizonyítja, hogy az alperes által átadni elmulasztott buza helyett mástól és magasabb áron búzát vásárlóit, vagy alperestől vásárlott búzára egy harmadik irányában szállítási kötelezettséget vállalt, s így az át nem adás által valóságos kárt szenvedett volna, miután e szerint felperes alperestől tisztán a buza árában idő közben előállott különbözetet követeli, és miután az árkülönbözet mint elvont haszon tettleges kárkimutatása nélkül csak azon kiváltságos áru szerzési kötéseknél ítélhető meg, melyek az 1844. VI. törvczikk 28. §-a által megkívánt alakszerűségekkel ellátvák: a pesti kir. tábla ítélete ezen indokoknál fogva hagyatik helyben.