Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

habár igazoltatott is, hogy felperesseli házasság alatt 414 frt adósság fizettetett ki, mégis ezen összeg közszerzeményt nem képez: mert alperesek igazolták, hogy az őket illetett l/6 telket 1860. évtől 1868. évig néhai B. Mihály használta és hogy ezen ingatlan ez idő alatt több jövedelmet nyújtott, mint a törlesztett adósság; miért is a kifizetett adósság szerzeményt nem képez; az ingóságokra nézve pedig felperes semmi részben sem bizonyította azt, hogy azok csak a második házasság tartama alatt szereztettek, azon körülmény, hogy a C) alatti leltárban némely ingóságok felperesseli házasság alatti szerzeménynek jelöltettek meg, azoknak oly minőségót nem bizonyítja, miután maga felperes a C) alatti leltárt a vagyon természetére nézve bizonyítéknak nem tekintette, más bizonyítékot pedig ez irányban általában nem érvényesített. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő Ítéletet hozott: Miután felperesek a kereseti javak jogi természetét illetőleg a C) alatti hagyatéki leltárt periratilag is mindvégig teljes bizonyerejünek ismerik el, e szerint pedig annak 65-ik tételétől bezárólag a 113-ik tételig elősorolt ingóságok és készpénz nyilván közszerzeményieknek tanúsíttatnak, és ennek ellenkezője az e részben kihallgatott tanuknak határozatlan vallomásával sem győzetett be, ugyanazért felperesnek kereseti joga ezen ingóságok értéke és a készpénz feléhez ezennel megalapittatván, s részére e czimen 193 frt 471/2 kr ezennel feltótlenül megítéltetvén ily változtatással egyebekben a királyi tábla ítélete felhozott s felhívott indokainál fogva, s különösen a házasság tartama alatt kifizetett tartozások fele rész iránti felperesi keresetet illetőleg azért, mert azoknak kifizetése törvény szerint közszerzeménynek nem vétethetik — helybenhagyatik. 131. Az árkülönbözet mint elvont haszon tettleges kár kimutatása nélkül csak az 1848. VI. törvényczikk 28. §-a által megkívánt alakszerűségekkel ellátott árúszerzési kötések folytán követelhető; — másnemű szállítási szerződések alapján azonban, még magában azon körülmény, hogy a gabona árában változás történt, ezen árkülönbözet folytán vesztett haszon megtérítésére a szerződő másik fél ellen jogszerű kártérítési igényt nem nyújt. (1875. május 4-én 3176. sz. alatt.) R. Miksa felperes Sch. Ferencz alperes ellen 1870 frt tőke s járulékai iránt indított perében, az elsöbiróság alperest a kereseti tőke s járulékai megfizetésében elmarasztalta.