Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

37 be, melyben a biztosítás elrendelhetőségén és egyéb sérelmeken kivül főleg az vitatott, hogy a biztosítást rendelő biró, a biztosítás foganatosítására hivatva nem lehet. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elve­tette : mert azon panaszpont, hogy a fenforgó biztosítási kérvény nincs okmányokkal támogatva, a biztosítást rendelő végzés érdeme ellen irányul, tehát tekintettel a ptrs. 344. §-ára ez uton figyelembe nem vétethetik; mert továbbá a hivatolt végzésnek a kiküldöttre vonatkozó intézkedése, a ptrs. 347. s 354. §-aiba nem ütközik; de az ügyviteli szabályok 265. §-a is az előzetes 200—232. §-okat kiegészítőlég megengedi, hogy különösen fontos esetekben a végrehajtás a járás­biró vagy aljárásbiró által kiküldöttkép foganatositassék ; a különben szabályszerű végrehajtási eljárás ellenében tehát azon körülmény, hogy foganatosításánál oly egyesbiró járt közbe, ki a végrehajtást elrendelte, semmiségi okul a ptrs. 287. §-a egyik pontja alapján sem érvényesíthető; mert végül a biztosításról felvett jegyzőkönyv a ptrs. 365. §-a rendeletének megfelel, a kellő számú tanuk hiányára alapított panasz­pont pedig e jegyzőkönyvvel megczáfoltatik. 84. Mintán az ügyvédi rendtartás által a közi örvényhatóságok rendezése tárgyában hozott, 1870. évi XLII. tezik nem érintetik, ennek 60. §-a szerint pedig a tiszti ügyész van hivatva a törvényhatóságot, mely mellett alkalmazva van, magán peres ügyeiben képviselni, oly tiszti ügyészek, kik magn^at az ügyvédi kamara által vezetett ügyvédi lajstromba be nem vezettették, a felettes törvényhatóságiéi nyert meghagyás folytán, azt rendes perben is képviselhetik. (Teljes ülésí megállapodás.) I. (1875. november 17-én 15884. sz. a. hozott határozat.) Krassómegye tiszti alügyésze által képviselt Krassómegye árvapénztárának, P. Petru és G. Szimu alperesek ellen 1200 frt s járulékai iránti árverési ügyében, az oravicza-bányai kir. törvényszék 1875. július 19-én 2161. sz. a. hozott végzésével a tiszti aliigyész ellenjegyzésével ellátott árverési kérvényt azon okból, — mert az 1874. évi 34. t. czikk 1. §-a szerint az ország bíróságainál mint ügyvéd csak az működhetik, ki bármelyik ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétetett, s mert az általa elfoglalt községi

Next

/
Thumbnails
Contents