Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

25 mert felperesnő 1304. sz. követelése, az ő adóhátraléki tartozásának biztosítására, panaszlónál letartóztatván, tulajdon és rendelkezési joga teljesen megszűnt, és igy részére mint perben nem állóra az árverés elrendelhető nem volt. A magyar kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette; mert a neheztelt árverési végzésben intézkedés tétetett az iránt, miként a végrehajtási összeg végrehajtató S. Katalinnak ki ne adassék, a követelés behajtása pedig, a végrehajtató ellen ezen követelésre nézve foglalást nyert kir. kincstár érdekeibe nem ütközik, melyek megóvására egyébként is panaszló hivatva nincs. 73. Tekintve, hogy a ptrs 31. §-a szerint az abban megállapított illetékességi szabály csak annyiban nyerhet alkalmazást, a mennyiben az illető idegenek az országban egyáltalában beperelhető!; tekintve, hogy a ptrs által nem érintett nemzetközi jogon alapuló területenkivüliség (exterritorialitas) elveivel ellenkeznék, hogy egy uralkodó külföldi fejedelem elleni személyes keresetek felett, belenyugvásának világos kijelentése nélkül más állam bírósága bíráskodjék: Külföldi uralkodó fejedelem, személyes keresetek tekintetében esak azon esetben tartozik a hazai rendesbiróságok illetősége alá, ha magát ezen bíróságok illetőségének önként alávetette. (Teljes ülési megállapodás.) (1875. októberhó 6-án 12772. sz. a. hozott határozat.) Reök Lajos ügyvéd mint felperes, Feld István ügyvéd által képviselt Adolf György Schaumburg-lippei uralkodó herczeg mint alperes ellen, szóbeli igéret alapján magyarországi birtokra vonatkozó úrbéri ügyekben tett rendkívüli szolgálatai jutalmának birói megállapítása s megítélése iránta pécsi kir.törvényszék előtt pert indított; alperes kifogásolta a törvényszék illetékességét, területenkívüliségénél fogva, a pécsi kir. törvényszék azonban, 1875. május 7-én 3536. sz. a. hozott végzésével, birói illetőségét megállapította; mert felperes a jelen keresetet alperes atyja által a dárdai uradalom, tehát Magyarország területén fekvő birtokmegszemlélése alkalmával tett ígéretből származtatott kötelezettségteljesítésére indítván, egyébként is, felperes ezen peruton követelt dijaztatását a dárdai uradalomhoz tartozott községek úrbéri szabályozásainál teljesített munkálatai folytán igényelvén, az alperes ellen netán megítélendő kötelezettség az ügy természeténél fogva a dárdai uradalom területén volna teljesítendő, mely körülményeknél fogva a ptrs. 34 és 35. §-ai határozatához képest felperes a kérdés alatti pert ezen kir. törvényszók előtt megindítani jogosítva volt. Ezen végzés