Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

7 nyiben kir. törvényszéki biró létére ügyvédi aláírást használt, s továbbá másfelől, hogy az eljáró elsőbiróság egy ily képen ellenjegyzett keresetet a ptrs. 85. §. b) pontja ellenére pertári kezelésre alkalmasnak elfogadott: a ptrs. 297. §. 1. és 15. pontjain alapuló semmiségi esetet vélvén fenforogni, az ügyiratokat megsemmisités végett felterjesztette. A m. kir. Curia mint semmitőszék, érintett §-t jelen esetben alkalmazhatónak nem találta; mert az 1869. IV. t. czikk 8. §-a szerint a biró gyakorló ügyvéd nem lehet ugyan, azaz ily minőségben mások ügyeivel nem foglalkozhatik ; attól azonban az 1872. apr. 4-én 4010. sz. a. s az 1874. okt. 15-én 3436. sz. a. kelt igazságügyministeri rendeletek 8-ik, illetve 21-ik §-ainak is figyelembe vételével nincs elzárva, hogy saját, illetve azok ügyeiben, kiket törvényesen képviselni jogosítva van, ugy a bíróságok, mint a hatóságok előtt személyesen, külön ügyvédi képviselet nélkül eljárhasson ; a ptrs. 85. §. b) pontja pedig, mely szerint rendes eljárásban ügyvédi képviselet kivántatik, ha maga a fél nem ügyvéd azt határozottan nem rendeli, hogy az ily kivételes esetben is személyesen csak az járhasson el, aki gyakorló ügyvéd, vagyis az ügyvédséggel rendszeresen foglalkozik. Ezek szerint azon körülményben, hogy a jelen rendes perben felperes mint neje törvényes képviselője habár kir. törvényszéki biró, mégis saját ellenjegyzésével adta be a keresetet és a felebbezést a ptrs. 297. §. 1. pontjának esete fen nem forog. 53. Katonatisztek nyugdijánál a ptrs 399. §. alkalmazásával a 300 frtot túlhaladó egész összeg le nem foglalható, hanem a hadseregre nézve fennálló külön szabályok szerint csak a nyugdíj egy harmadrésze vonható végrehajtás alá. (1875. márczius 16-án 2946. sz. a. hozott határozat.) Sch. S. felperesnek, W. Mór alperes ellen 150 frt és járulékai iránti biztosítási ügyében, a lőcsei kir. jbíróság által 1875. jan. 18-án 56. sz. a. hozott biztosítást rendelő végzés azon része ellen, mely szerint alperes nyugdijának csak egy harmadrészére lett a biztosítás elrendelve, — biztosítást kérő fél semmiségi panaszt adott be, melyben a neheztelt végzést a ptrs. 297. §. 1. és 18. pontja alapján megsemmisitetni és a járásbíróságot oda utasitatni kérte, hogy a biztosítást alperes nyugdijának 300 frtot meghaladó részére rendelje el;