Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

8 mert a járásbíróság alperes 2700 frt nyugdijának 2/3-át a biztosítás alul elvonta, mert a nyugalmazott katonatisztek a polgári biróság illetősége alá helyeztettek ; mert az 1806. april 18-án 762. sz. a. kelt udvari rendelet nem alkalmazható, miután nálunk érvénynyel nem bírt, de ha birt volna is, az jelen esetre nem alkalmazható, miután a ptrst életbeléptető min. rendelet szerint minden azzal ellenkező szabályrendelet megszűnt. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette ; mert a ptrs. 399. §-a, a cs. kir. katonatisztek fizetése iránt nem rendelkezve ezen §-ban foglalt intézkedés a fenforgó végrehajtási ügyben alkalmazható sem lévén, a biróság helyesen határozott, midőn a biztositási végrehajtási kérelmet az érvényükben fenálló szabályok szerint intézte el. 54. Ha több alperes a tárgyalási határnap elmulasztása miatt elmarasztaltatott, az egyik alperes által kért, s részére megadott igazolás kiterjed-e a többi alperesekre is, s e szerint a me£ nem jelenés miatt hozott Ítélet valamennyi fél irányában hatályon kívül helyezettnek tekintendő-e? (1875. april 1-én 1458. sz. a. hozott határozat.) Az erdélyi vágó marha-alap-igazgatósága felperesnek Sz. Elekné hagyatéka, továbbá Sz. Lázár és Győző alperesek ellen, a nyárádszeredai kir. jbiróság előtt 630 frt töke és járulékai iránti sommás perében alperesek meg nem jelenés miatt elmarasztaltattak, 3-ad rendű alperes Sz. Győző igazolással élt a tárgyalási határnap elmulasztása miatt; a tárgyalásnál — első rendű alperes is megjelent és védelmét előterjesztette ; 1874. deczember 22-én 5252. sz. a. hozott Ítéletével, az elsőbiróság az igazolásnak helyt adva, az ügy érdemében határozott, 2-sod rendű alperesre nézve pedig, a 3-ad rendű alperes által felhozottakat, miután 3-ad rendű alperes megbízással nem birt, tekinteten kívül hagyta, az ügy tárgyalására megidézett első rendű alperes nyilatkozatai végül felperesi tiltakozással szemben, miután 3805. számú makacssági ítélet ellen kellő időben igazolással sem élt, s az mindkét első alperesre nézve jogerőre emelkedett, — tekintetbe vehetők nem voltak; mert egyik peres fél társnak saját személyére vonatkozó igazolási indokai a többségnek elhárithatlan akadályul a megjelenésre illetőleg jogorvoslatul nem szolgálhat, ugyanazért az idézet számú