Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

72 által őt nemcsak becsületében, de mint birót hivatalos állásában is megsértette. A tárgyalás befejezte és a tanuk kihallgatása után az első biróság felperest keresetével elutasította. A pesti kir. itélő tábla 1874. évi szeptember 16-án 28953. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta s alperest 20 frt becsületsértési birság megtérítésére kötelezte; mert felperes alperesnek tagadása ellenében az általa felhívott, s alperes részről nem kifogásolt tanuk K. Terézia és K. Mária egy-( behangzó vallomásai által teljes próbaerejüleg beigazolta, miszerint alperes ellenében a keresetben panaszolt becstelenitő szavakat használta, és pedig mind a tanuk, mind ezek testvére és felperes neje jelenlétében, minthogy pedig az, vájjon a becsületsértő szavak rokonok között, vagy idegenek előtt ejtetnek-e ki, különbséget nem tesz, így a sértés ténye a tanuk vallomása által igazoltnak volt veendő, 8 ennek alapján alperes a keresetbe vett birságban elmarasztalandó. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a királyi tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben: mert a keresetben felhozott sértő szavak, miután azok a tanuk vallomása szerint tisztán zárt családi körben, osztály feletti tanácskozás alkalmával ejtettek ki, ós egyenesen alperes mint családfő részéről a vő mint családtag ellen, azok a törvény szerint büntetendő becsületsértés tényálladékát meg nem állapítják. 157. A tényleges birtok a telekkönyvi tulajdonost illetvén, a birtoklást kérő felperesnek a telekkönyvi tulajdonos ellenében, ha a tulajdonjoghoz való ezimét igazolja is, a birtok kiadása meg nem Ítélhető, ha keresetét egyidejűleg a tulajdonjog megítélésére is nem irányozza. (1875. márczius 23-án 1920. sz. alatt.) G. György felperesnek Sz. Alexa alperes ellen ingatlan birtok kiadása iránt indított perében az elsőbiróság alperest a keresetbe vett s a petrova-básztrai 467. számú telekjkönyvben foglalt s vázlatrajzilag kitüntetett birtoknak felperes részére leendő átadására kötelezte: mert felperes a keresetbe vett birtokrészlethezi tulajdonjogát nemcsak az eredeti zálogos szerződéssel, hanem egyúttal a per során kihallgatott tanuk öszhangzó vallomásaival is kétségtelenül begyőzte, alperes pedig azt, hogy a telekkönyvi helyszínelés alkalmával egy-