Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

73 szerű kimondásra eszközlött bejegyzésnél egyéb, mint a tanuk vallomásaként kitűnt, és maga által is beismert, azonban ki nem tüntetett bérfizetés melletti használatnál fogva tart a kereseti birtokhoz jogot, mi bizonyitékot sem lévén képes előadni; tekintve azt, hogy felperes a becsatolt telekkönyvi hiteles kivonat szerint, a kérdés alatti birtokra vonatkozó tulajdon igénye iránt folyamatba tett perét alperes ellen telekkönyvileg fel is jegyeztette; ugyanazért alperest a felperesi keresetben annyival is inkább el kellett marasztalni, mivel a tanuk vallomásai szerint felperes a kereseti birtokrészletnek már három év óta tettleges birtokában és használatában van. A pesti kir. itélő tábla azonban 1874. évi októb. 5-ón 34856. sz. alatt hozott ítéletével az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította : mert felperes kereseti kórelme csakis arra irányul, hogy alperes a kereseti ingatlan birtok kiadására köteleztessék; minthogy azonban a birtok alperesnő nevére van telekkönyvezve, s így annak tulajdonosául is az tekintendő, a birtok pedig mindig a tulajdonost illeti, felperesnek előbb alperes tulajdonjogát kellett volna megdönteni, illetőleg a tulajdonjognak részére leendő megítélését kérelmezni, hogy annak folytán a birtok, mint a tulajdonjog járuléka is megítéltethessék részére. Felperes azonban ennek érvényesítése végett sem a telekkönyvi kiigazítást nem eszközölte, sem e perben a tulajdonjognak részére leendő megítélésére kereseti kérelmét nem irányozván, a telekkönyvi tulajdonossal szemben a tényleges birtok javára megítélhető azon esetben sem lett volna, ha a tulajdonjoghozi czimét kétségtelenül beigazolnia sikerült volna, és ha nem merült volna is fel a per során azon körülmény, hogy alperes a kérdéses ingatlanságnak nincs birtokában, hanem épen felperes tartván azt birtokban, oly ingatlan kiadására kérte alperest köteleztetni, melyet nem ez, de felperes birtokol, s ennélfogva a kereseti kérelem teljesítése alperes részéről épen felperes cselekvónye folytán lehetlenné vált. A m kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig a kir. táblai ítéletet indokainál fogva helybenhagyta.