Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

5 50. Tekintve, hogy a ptrs 295. §-a a 2GÍ. §. intézkedését kiegészíti: oly ügyekben, melyek két egybehangzó végzés ellen közbevetett felebbezés és seraraiségi panasz folytán terjesztettek fel, az utóbbi jogorvoslat elvetése esetére a helytelenül használt felebbezés a ptrs 285. §-ából kifolyólag s nehogy a további eljárás az iratoknak a legfőbb itélöszékhez való áttétele folytán czéltalanul késleltessék, már a seminitószék által utasítandó hivatalból vissza. (Teljes ülési megállapodás.) (1875. april hó 27-én 5455. sz. a. hozott határozat.) P. Alexandra felperesnek, M. Péter 1-ső rendű és P. Vaszilie 2-od rendű alperes elleni igényperében, az aradi kir. járásbíróság 1874. máj. 20-án 9084. sz. a. kelt végzésével felperest igénykeresetóvel elmozdította és a perköltségekben elmarasztalta, mely végzést a pesti kir. ítélőtábla 1874. september 11-én 32192. sz. a. kelt ítélettel helybenhagyta; ezen táblai végzés ellen felperes semmiségi panaszt adott be. A m. kir. Curia mint semmitőszók, a semmiségi panaszt elvetette, a felebbezést pedig visszautasította s felperest 20 frt pénzbírságban végrehajtás terhe alatt marasztalta; mert panaszló semmiségi okot ki nem jelölt, hivatalból figyelembe veendő semmiségi eset pedig fen nem forog. A két egybehangzó alsóbbbirósági végzés ellen bejelentett felebbezés visszautasítása a ptrs. 295. §., a pénzbírság alkalmazása pedig a ptrs. 303. §-nak rendelkezésében találja indokolását. 51. A közös hadseregnél tettleges szolgálatban levő tisztek elleni beesületsértési keresetek a rendes hazai bíróságok előtt megindiihatók-e ? (1871. november hó 30-án 14019. sz. a. hozott határozat.) R. Ignácz és neje kiskorú gyermekeik természetes és törvényes gyámjai felperesekként B. Terézia ellen, becsület-sértés miatt Ó-Buda m. város sommás bírósága előtt pert indítottak: a tárgyalás alkalmával alperesnő, mint tényleg szolgálatban álló cs. kir kapitánynak neje, az illetékesség ellen tett kifogást, és minthogy a beesületsértési kereset a katonai bűnfenyitő törvény szerint criminálitást involvál, kérte felperest az illetékes katonai hatósághoz utasítani, hivatkozván egyszersmind a hadügyministeriumnak 1871. aug. 10-én 1449. sz. a. kihirdetett rendeletére, melynek 4. §-a szerint a pol-