Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)
56 1867. évben, egy közös okiratban foglalt osztályos cgyesség szerint oly világos kikötéssel osztoztak meg, miszerint az osztozó felek bármelyikének magtalanul leendő elhalálozása esetén, annak hagyatékát az életben maradandó testvérek egyenlő részekben öröklendik, ós hogy a most emiitett közös okirat, megőrzés végett alperes kezei között hagyatott, alperes F. János ellenében a p. törvk. rendt. 188. §-a szerint törvényesen begyőzetett az által, mivel alperes a 4536/873. számú jogerőre emelkedett végzés ellenére is, a közösnek kimondott okiratot sem fel nem mutatta, sem pedig a most felhívott végzésben előirt esküt le nem tette; ennélfogva akár felperesnek részbeni örökjoga, néhai F. József hagyatékára vonatkozólag, a végrendeleti örökösödést vitató alperesek ellenében, mint szerződéses örökség megállapítandó volt. A pesti kir. itélö tábla azonban 1875. évi február 25-én 817. szám alatt hozott ítéletével az első bíróság Ítéletét megváltoztatta ós felperest szerződésre alapított örökösödési keresetével elutasította : mert felperes magtalanul elhalt F. József után maradt hagyatékban örökösödési jogát, az alperesek és örökhagyóval 1867. évben a közös szüleik után maradt örökség felosztásakor kötött egyességre alapitotta, mely szerint a nevezett örökösök abban állapodtak meg, hogy azon esetben, ha egyikük magtalan elhal, hagyatékában az életben lévők egyenlően fognak osztozni. Tekintve azonban azt, hogy felperes ezen egyességből származott örökösödési jogát tulekkönyvileg nem biztosította, ily biztositásnak igazolása nélkül pedig az örökhagyónak korlátlan végrendelkezés joga kétségbe nem vonható, ezeknél fogva tekintve azt, hogy örökhagyó vagyona felett az AJ alatti végrendelettel intézkedett, és ezen végrendeletet felperes érvénytelenitetni nem kérte, az első bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest szerződésre alapított örökösödési keresetével el kellett utasitani. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban a királyi tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét hagyta helyben, felhozott indokaiból s ezen kívül még azért: mert a felperes, alperes és néhai F. József között az 1867-iki osztályos egyesség alkalmával kötött örökségi szerződésből folyó jogait felperes telekkönyvilej; biztosítani csak jogosítva, de a szerződésből keletkezett örökösödési igényeinek különbeni elvesztése terhe mellett kötelezve nem volt, s a telekkönyvi kitüntetés elmulasztásának más következménye nem lehet, mint hogy felperes az örökösödési szerződésből származható igényeit azon harmadik személyek ellen,
