Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

53 vetélt kamatok tekintetében azonban miután azoknak a törvény hason kiváltságot nem ád, az elsőbiróság végzése helyben volt hagyandó. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig következő végzést hozott: A pesti kir. Ítélőtáblának fentebbi keletű és számú végzése indokolásnál fogva és még azért is helybenhagyatik, mivel a kamatok végrehajtást szenvedő adós irányában az 1873. évi april 29-én 3791. sz. alatt hozott legfőbb itélőszéki ítélettel helybenhagyott alsóbirósági ítéleteknél fogva 1870. szeptember 24-től 6"/0 kamattal megítélve lettek. 139. Személyes bántalmak esetében csak a sértett félnek lévén keresetjoga, oly esetben, midőn a család egyik tagján történt hatalmaskodás folytán a család másik tagja a hatalmaskodó ellen becsületsértést követ el, az ily sértések beszámítás utján kiegyenlítetteknek nem tekinthetők. (1875. april 13-án 2429. sz. alatt.) Cs. Imréné született K. Franciska felperesnek Cs. Lázár alperes ellen 42 frt becsületsértési birság és járulékai iránt indított keresetében az első bíróság alperest 2/3 részben az állampénztárt, '/3 részben pedig felperest illető becsületsértési birságban elmarasztalta. A pesti kir. itélő tábla pedig 1874. évi deczember 10-én 45366. sz. alatt hozott ítéletével az első bíróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította ; mert jóllehet felperes több tanú öszhangzó vallomásával bebizonyította, hogy alperes őt a keresetben kitett szóval becsületében megsértette, de miután alperes részéről S. Mária és M. Mária tanuknak M. Mihály és M. Mihályné által támogatott vallomásával bebizonyíttatott, hogy ugyanazon alkalommal és a becsületsértést megelőzőleg felperes alperes kiskorú leánykáját megverte és igy kitűnik, hogy alperes csakis ezen súlyosabb beszámítás alá eső hatalmaskodásnak megtorlásául sértette meg felperes becsületét, annálfogva a bántalmazást előidéző felperesnek a panaszolt sértés miatt kereseti joga nincs és ekóp ugyanazt keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban a pesti kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét hagyta helyben: mert az, hogy felperes ugyanazon alkalommal hasonnemü sértéssel illette volna alperest, alperes részéről mivel sem bizonyittatott,