Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

46 320 pft követelésnek jelzálogi átkeblezése, nem az azt kiállító adósak, hanem felpereseknek a békás-megyeri 79. számú tjkönyvben felvett ingatlanságaira eszközöltetett, ezen bejegyzés már eredetileg érvénytelen volt. Ezen érvénytelen bejegyzést nem tehette érvényessé azon körülmény sem, hogy az átkeblezési eljárásnál a felperesek mint akkoriban kiskorúak részére ügygondnokul kinevezett E. Antal községi jegyző a kérdéses követelésnek a felpereseket illető ingatlanokra leendő jelzálogi átkebelézésóbe beleegyezett, mert nevezett ügygondnok a terhelni kivánt ingatlanok telekkönyvi tulajdonosainak vódelmezésóre állíttatván fel, eme hivatásánál fogva, — tekintettel arra, hogy az adóslevél W. János és Z. Borbála által adatott ki, másrészt, hogy a tárgyalás alkalmával az átkeblezést kérelmező részéről az, hogy azon követelés valósággal K. Márton kiskorú örököseit terheli, nem igazoltatott, — a jelzálogi átkeblezésbe a kiskorúnak hátrányára jogérvényesen be sem egyezhetett. Nem vétethetett figyelembe azon alperesi ellenvetés sem, hogy a töröltetni kért bejegyzés jogerőre emelkedvén, többé meg sem támadható, mert az eredetileg érvénytelen bekebelezés a törvény által meghatározott három évi határidőn tul, csak a jóhiszemű harmadik személyek ellenében nem támadható meg. De nem vétethetett figyelembe azon alperesi állítás sem, hogy a jelzálogilag átkeblezett követelés felperesek édes-, illetőleg nagyatyja K. Mártonnak lóvén tartozása, az felperesekre mint annak örököseire átháramlott, és igy a békás-megyeri 79. számú tjkönyvbeli ingatlanokat is jogosan terheli, mert ez az átkebelezési eljárásnál, mint ezt az akkor felvett és a keresethez D) alatt csatolt tárgyalási jegyzőkönyv tartalma mutatja, igazolva nem lett, de egyáltalán szóba sem hozatott, jelenben pedig ha bebizonyitathatnók is, ezen esetben is ezen tartozásra nézve felperesek ellen a zálogjog kieszközlése csakis a tartozást megállapító birói határozat, vagy felperesek beleegyezése alapján történhetnék, a betáblázással nyert elsőbbséget azonban követelő fél még akkor sem nyerhetné meg. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatta és felpereseket keresetükkel elutasította. — Következő indokoknál fogva: Felperesek a békás-megyeri 79. számú telekjkönyvben C/a x\a alatt látható zálogjogi bekeblezés törlését azon oknál fogva kérik kimondatni, mert az annak alapjául szolgáló 1849. évi november 1-én kelt kötelezvény V. János és Z. Borbála mint hitestársak által