Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

8 5. 1 zár alá vett vagyon birtoklásának megháborítása folytán a birtokháboritó ellen viszszahelyezési pert indítani oly ezélból, hogy a záros vagyon állaga helyreállíttassák, s illetve a háboritás folytán okozott kár a tömegnek megtéri!essék, nemcsak a zárgondnok, hanem a záros tömegre igényt tartó fél is jogosítva van. (1874. október 21-én 8245. sz. alatt.) D. Lajos felperesnek B. Salamon s érdektársai ellen rövid útú visszahelyezés iránt indított sommás perében az első bíróság felperes tulajdoni birtokát tevő, az 1874. évi april 1 6-ki birói szemle alkalmával elsőrendű alperes bérleményi területén feltalált 420 mázsára becsült szénára nézve a zárlatot továbbra is fentartandónak kimondotta, továbbá alpereseket a többi elhordott széna 10145 frt becsértékének birói kézbe leendő lefizetésére egyetemlegesen kötelezte, s ezen összeget, mint a zár alatt volt széna helyettesitöjét alperesek költségén birói letétképen kezeltetni rendelte. A pesti kir. itélő tábla azonban 1874. évi juliushó 27-én 31100. sz. alatt hozott ítéletével az első bíróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasitotta ; mert felperes csak abba kérheti a visszahelyezést, a minek birtokában volt; birta pedig ő a zárlat után csakis azon jogot, hogy a kérdéses szénatakarmányt a bérlemény területén barmaival felemésztethesse. Ezen jogba felperest visszahelyezni nem lehet, mert arról önkényt lemondott, midőn a bérleményt saját beismerése szerint 1873. januái'ban lábas jószágaival elhagyta. Másrészről felperes kijavitott kereseti kérelme tulajdonkép oda irányul, hogy alperesek köteleztessenek megtéríteni a hiányzó széna értékét a G. szerint keletkezett zártömegnek, s hogy ily módon a zártömeg helyeztessék vissza a megháboritott birtokba. Erre azonban ki a zártömeget — mint ilyent — nem képviseli, hanem csak a zárgondnok birna kereseti jogosultsággal, minélfogve őt keresetével el kellett utasitani. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét hagyta helyben ; mert felperesnek azon kijavitott kereseti kérelme, hogy a zár alá vett takarmány becsértéke további birói intézkedésig zár alatt tartassék, és birói letétbe helyeztessék, tulajdonképen a zártö-