Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

13 abban a bekövetkezhető kár esetében a kártalanítási kötelezettségre nézve elsőrendű alperest, terhelőleg semmi jogfentartás kikötve nem lett; oly viszony s illetőleg kötelezettség az elsőrendű alperes irányában nem létesült, melynél fogva a különben is alperesként sze replő elsőrendű alperes a vele felperes irányában egyetemleges kötelezettség alatt álló másodrendű alperesnőt bármi eshetőség s kárért, mulasztásért szavatolni s kártalanítani tartozik. Ezen végzés ellen alperes semmiségi panaszszal élt; mert panaszló kiskorúságában köttetett a perbeli szerződés panaszló atyja által, ha a fizetés elmulasztásából gyermekeire kár háramlik, ezért az atya mint gyám ós gondnok, szavatossággal tartozik; a kiskorúak jogai nem sértethetnek. A magy. kir. Curia mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette; mert a ptr. 95. §. oly esetekre éppen nem alkalmazható, midőn mint jelenben az, ki állítólag szavatossággal tartozik, s kinek beidéztethetése végett felperes a hivatolt §-hoz képest, rendes eljárásra volna utasítandó, különben is már perbe van vonva. 11. Tekintve, hogy az átmeneti intézkedések XIX. t. cz. 1-sö pontjához képest, az 1840. XXII. t. ez. 1.2. §., illetve az ideiglenes törvény-szabályok IV. rész 1-sö §. a ptrs hatályba lépte által változást nem szenvedett: a bukott ellen esőd-vagyonra vonatkozólag intézendő oly keresetek is, melyek különben a ptrs 18. §. értelmében birtok-bíróság elé lennének utalva, a csődbíróság illetőségéhez tartoznak. (Teljes ülési megállapodás.) (1875. január hó 20. 18359. sz. a. hozott határozat.) F. Gábor mint felperes H. József csődtömege és H. Anna kiskorú gyermekei ellen tulajdonjog elismerése iránt a pesti kir. törvényszék előtt pert indított, első rendű alperes nevében kifogás tétetett a birói illetékesség ellen, az állíttatván, hogy a birtokbiróság elé tartozó perek is a csőd kiütése után a csődbíróság elé tartoznak. Nevezett bíróság 1874. octóber hó 1-én 43387. sz. a. kelt végzésével, birói illetőségét megállapította; mert tekintve, hogy az 1840. évi 22. t. czikk 3. §. a) pontja az ingatlan nemesi javakat tárgyazó pereket a csődbiróság illetősége alól elvonja, az ideiglenes törvénykezési szabályoknak a csődtörvényre vonatkozó IV. czime pedig bevezető soraiban kimondja, hogy a nemesi és nem nemesi javak közötti különbség megszűnt; tekintve továbbá, hogy a ptrs.