Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

sommás perében az első biróság alpereseket, mint néhai R. Sándor örököseit a kereseti 400 frt tőke s hátralevő kamatainak megfizetésében örökségük erejéig elmarasztalta. A pesti kir. itólő tábla 1874. évi september 22-én 28111. sz. alatt hozott Ítéletével az első biróság ítéletét megváltoztatta s felpereseket keresetükkel elutasította; mert felperes az alpereseknek örökösi minőségüket tagadó kifogás ellenében az 1. sz. alatti végrendelettel csak annyit bizonyított, hogy alperesek az A. alatti szerint adós R. Sándornak ugyan elővett, de nem hogy tényleges — örökösei, sőt hogy nevezett R. Sándor hagyatéka azon 1. sz. alatti végrendelet alapján még el nem intéztetett, az örökség vagy hagyományok még alpereseknek átadva vagy odaítélve nincsenek ; tanúsítja ezt özv. R. Sándorné és R. Eszternek, R. Sándor végrendeletének érvénytelenítése végett a szegedi kir. törvényszékhez beadott s jelen periratokhoz 4. sz. alatt mellékelt rendes keresetük. Nem bizonyítván tehát felperes azt, hogy alperesek az adós néhai R. Sándor után tettleg örökösödtek volna, keresetével el volt utasítandó. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: A tárgyalási iratok szerint alperesek részint mint örökösök, részint mint hagyományosok jelentkezvén, mint hogy azon körülmény, vájjon egymás ellen miféle igényekkel bírnak, a hitelezők kielégítését nem akadályozhatja, a pesti kir. táblának ítélete megváltoztatik, s az első biróság ítélete hagyatik ezen és az abban felhozott indokoknál fogva, helyben. 62. A törvény szerint érvénytelen zálogszerződés folytán, a szerződő felek valamelyikének kérelmére a szerződés érvénytelenségének kimondása mellett, az előbbi állapot ugyan helyreállítandó, de minthogy e szerződés szerint mindaddig, mig bíróilag nem lett érvénytelennek kimondva, a peres felek közös akaratnyilvánításából folyólag a zálogos birtok haszonvételei a zálogos összeg kamatai által pótoltatnak, a zálogbaadó a zálogbirtoknak a zálogbirtokos által már beszedett haszonvételei megtérítését követelni nincs jogosítva még azon esetben sem, ha a zálogbavevö által a zálogosösszeg le nem fizettetett. Úy esetben is csak a fizetni elmulasztott összeg után járó késedelmi kamat követelésére lehet igénye a zálogbaadó tulajdonosnak. (1875. január 27-én 324. sz. alatt.) B. István felperes, J. Mátyás alperes ellen keresetet indított azon alapon, hogy ő az utóbbinak birtokát zálogba adta alperesnek,