Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

72 mert az A. alatti okirat a ptrs 167. és 168. §§-aiban előirt kellékekkel ellátva nincs, az tehát teljes hitelt érdemlő okiratnak nem tekinthető, de a B. alatti bizonyitványnyal a követelés veszélyeztetésének valószínűsége sem igazoltatik; mert eltekintve, hogy községi bizonyítvány ily veszély igazolására nem alkalmas bizonyítási eszköz, abban a kiállítók által maguk a tények fel nem soroltatnak, melyekből a veszély meg lenne bírálható, hanem egyszerűen a veszély fennállónak mondatik ki. E két kellék hiányában a biztosítás helyt nem foghat, miért is az felmondandó volt. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő végzést hozott: miután teljes hitelt érdemlőnek csak oly okirat tekinthető, melynek tartalma az azt kiállító ellen, mennyiben a valódiság kétségbe nem vonatik, tökéletes bizonyítékot képez, miután e szerint egy köztörvényi uton érvényesített váltó, mely mellett a ptrs 170. §-ához képest a követelés fennállása is bebizonyítandó, nem teljes hitelt érdemlő okirat, a pesti kir. táblának fentebbi végzése ezen indokból hagyatik helyben. 57. Telekkönyvi jogszerzésre irányzott s a bejegyzett fél örököse ellen indított perben, az, hogy a beidézett fél a bejegyzett örökhagyónak valóban kizárólagos örököse, felperes által azon esetben is igazolandó, ha e körülmény a per során kétségbe nem vonatott. (1874. deczember 7-én 9898. sz. alatt.) B. Pál és nejének, H. Mária ellen a cseh-brezói 64. számú telekjkönyvben A. I. alatt foglalt úrbéri V4 telekre nézve a tulajdonjog elismerése s annak felperesek nevére leendő bekebelezése iránt indított perében az első bíróság 1874. évi június 14-én 1117. sz. alatt hozott ítéletével felperesek javára a tulajdonjogot megítélte s alperest a tulajdonjog telekkönyvileg leendő bekebelezésének eltűrésére kötelezte. A pesti kir. itélő tábla azonban 1874. évi augusztus 17-én 36724. sz. alatt hozott ítéletével, az első bíróság ítéletét megváltoztatta, és felpereseket kérésükkel elutasította, mert felperesek a D. alatti szerződés tanúságaként a kereseti V4 úrbéri telek megszerzésére nézve nem a perbe fogott alperessel,