Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

G7 mert alperesek nem bizonyították, hogy e részben mindazon előleges lépéseket megtették, melyek mellett állítólag kárban talált marhának a megtörtént kártalanításig visszatartását a törvény megengedi. 51. Az osztr. polg. törvénykönyv hatályban fentartott 440. §-ának azon szabálya, mely szerint oly esetben, midőn a birtokos ingatlan birtokát egymásután két személyre ruházta át, a tulajdonjog azt illeti, ki annak bejegyzéseért előbb folyamodott, akkor is alkalmazandó, ha az utóbbi szerző, ki azonban az előbbit tulajdonjogának bekebeleztetésénél megelőzte, a birtokot viszteher nélkül szerezte s arról, hogy e birtok előbb már másnak eladatott, tudomással bírt. (1874. november 30. 10042. sz. alatt.) Z. Alajos és neje felpereseknek Spr. Ferencz ellen ingatlan kiadása iránti perében az első bíróság alperest a kereseti birtok kiadására kötelezte. A pesti kir. ítélő tábla 1874. évi július 7-én 22966. sz. alatt hozott ítéletével az első bíróság ítéletét megváltoztatta, s felperest keresetével elutasította, mert alperes elleniratához 2. sz. alatt mellékelt felperese által valódiságára nézve kétségbe nem vont vételi szerződéssel igazolta, hogy a kereseti földet felperesek jogelődjétől első rendű, felperes atyjától még 1864. évben örökáron megvette, — tekintve hogy felperesek a neumarkti 81. számú telekjkönyvben foglalt igatlanokat 1-sö rendű felperes atyjától és másod rendű felperes ipától A. szerint nem vétel utján szerezték, hanem azok most emiitett jogelődjük által nékik csak átadattak, a nélkül, hogy azoknak az átadási okiratban kitett átadási ára megfizetésére köteleztettek volna s igy ők oly harmadik személyeknek, kik tulajdonjogukat a telekkönyvben bizva viszteher mellett szerezték — nem tekinthetők, s mint ilyenek telekkönyvi jogokat jogelődjüknek 2. sz. alatt kimutatott ténye ellenében érvényesíteni jogosítva nincsenek, miért is felpereseket keresetükkel elutasítani s mint perveszteseket a perköltségekben elmarasztalni kellett. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét hagyta helyben, mert az osztr. ált. polg. törvénykönyv itt alkalmazandó 440. §-a nem kívánja, hogy az, ki egy ingatlant elébb kebeleztetett a maga nevére, ezt viszteher mellett szerezte légyen meg; mert továbbá e*