Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

63 frtos és egy 8000 frtos váltóbeli összeggel tartozott, miután azokat a lejáratkor pontosan be nem váltotta, késedelmi kamat fizetésre kötelezte magát, mely összesen 268 frtot tesz. Kéri alperest ezen összeg megfizetésében elmarasztalni. Az első biróság alperest, a felperes által leteendő főeskü esetén a kereseti tőke és járulékainak lefizetésére kötelezte. A pesti kir. itélő tábla azonban 1874. évi augusztus 1-én 21847. szám alatt hozott ítéletével az első biróság ítéletét megváltoztatta, és felperest keresetével elutasította ; mert felperes keresetét az alperessel létrejött azon megállapodásra alapítja, melyszerint ez a 20000 frtnak 5 nappal később lett lefizetése folytán 100 frt és 8000 frtnak egy hónappal később lett lefizetése miatt 24" „ tehát 168 frtot, összesen 268 frtot ígért volna, minthogy pedig az 1868. évi 31. törvczikk 1. és 2. §-ai szerint a törvényes 6% kamatnál nagyobb kamat csak ugy követelhető, ha ez Írásban köttetett ki, ezt pedig felperes nem is állította, s eként követelése e törvény kívánalmainak meg nem felel, de másrészről a szóbeli megállapodásra nézve ajánlott főeskü általi bizonyítást mellőzve felperest keresetével elutasítani kellett. A beismert késedelmi idő után járó törvényes 6°/0 kamat kereset tárgyát nem képezvén, e helyütt mellőzendő volt. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék, mindkét alsóbb bírósági itólet megváltoztatásával alperest az elmulasztott fizetési naptól számítva 6% késedelmi kamat megfizetésére kötelezte; mert jóllehet felperesek részére a keresetbe vett magasabb kamat a másod biróság által felhozott okoknál fogva meg nem Ítélhető; minthogy azonban a kereseti kérelem felperest törvény szerint megillető 6% késedelmi kamatra is kiterjed, ezt részére meg kellett ítélni. 48. Nem tekinthető a szolgalmi joggal való túlterjeszkedés általi foglalásnak s igy birtokháboritási ténynek, ha egyik fél a másik udvarára szolgáló ablakait feljebb emelteti a nélkül, hogy azok ürterjedelmét nagyobbítaná. (1874. deczember 16-án 10389. sz. alatt.) S. Lászlóné felperesnek U. Sándor alperes ellen ennek házi istállója hosszában felperes udvarára nyitott hat ablak berakatásával és a felperes udvarán hagyott építkezési anyag-hulladék kihordatá-