Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

6-J után nemcsak évi 500 frtnyi bért, de a bérleraényi tárgyak után felperesnöre rovandó ház, jövedelmi s egyéb országos adókat és azok pótlókait magáéból fizetni, mit azonban alperes tenni elmulasztván, az adót felperes nőtől követelik. — Csatolja az adókimutatásokat s kéri azok összegében alperest elmarasztalni. A tárgyalás befejezte után az első biróság felperest keresetével elutasitotta. A pesti kir. itélö tábla 1874. évi január 11-én 18298. szám alatt hozott Ítéletével az első biróság Ítéletét helybenhagyta; mert felperes azt, hogy a keresetbe vett adóösszegek rajta már megvétettek volna, nem is állítván, miután részére alperes oly összegek megtérítésére, melyeket felperes még maga sem fizetett le, nem szorítható, ennélfogva a felhozott többi érvelésektől eltekintőleg felperes jelen keresetével elutasítandó s ily értelemben az első biróság ítélete helyben hagyandó volt. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával alperest a kimutatott adóhátralékok megfizetésében elmarasztalta ; mert alperes magát az A alatti szerződés 4-ik pontjában ezen bérleti tárgy után a bérbeadóra kivetendő mindennemű s különösen határozottan a jövdelmi adó fizetésére is kötelezte, azt pedig, hogy ezen lejárt adókat lefizette volna nemcsak nem igazolta, sőt ebbeli kötelezettségének megtagadásával az ellenkezőt maga is beismerte, s habár felperes nem is igazolta, hogy a lejárt adóhátralékokat ö már lefizette volna, mennyiben mindazonáltal e tartozások már igen régen esedékessé váltak s szabályszerüleg a tulajdonostól követeltetnek, felperes kereseti joga kellőleg igazoltnak tűnik ki, azonban minthogy felperes sem azt, hogy alperesnek ily mulasztása miatt már végrehajtást szenvedett, sem végrehajtási költségeit mivel sem igazolta, ezúttal csak a B. alatti kimutatásban foglalt összegek voltak megítélhetők. 47. 1. késedelmes fizetés esetére a tőkén felül fizetni kötelezett összeg késedelmi kamatnak lévén tekintendő, az ily kikötés, ha a kamat 6%-nál többet tesz, csak akkor érvényesíthető, ha az írásba foglaltatott; ennélfogva ily esetben más mint okmány általi bizonyításnak helye nincs. 2. A 6 V0 késedelmi kamat megítélendő oly esetben is, midőn a kereset nagyobb kamatra irányoztatott, de az hogy ily nagyobb kamat kiköttetett volua, nem bizonyittatott. (1874. október 30-án 9091. sz. alatt.) E. Benő és fia kereskedelmi czég gr. M. Vilmos elleni perében előadta, hogy alperes 3 rendbeli, jelesül egy 20000 frtos, egy 10000