Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)
33 megítélése által megállapítható lenne, felperest keresetével mégis elutasítani s e tekintetben az első bíróság ítéletét helybenhagyni kellett; mert felperes azt, hogy a keresetlevélben B. alatt felszámított tárgyakat az állítólagos megrendelés folytán valóban beszerezte, s azok nála az ünnepély elmaradása folytán valóban megromlottak és így a kereseti összeg erejéig károsodott, nem bizonyította, mivel az e tekintetbén ajánlott becslőeskü ezen körülmény beigazolására alkalmas bizonyítékul elfogadható nem volt; mert az ily eskü által csak a beigazolt kár értéke bizonyítható. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági ítéletet érdemileg megváltoztatta, s alperest a felperesi kereset alól csak azon esetre mentette fel, ha alperes a neki oda itélt föesküt arra, hogy 1871. év őszén egy este a lövöldében felperest a konyhából ki nem hivatta és fel nem kérte, hogy intézkedéseket tegyen, mert alperes felperes lövöldéi helyiségében az országos tűzoltók tiszteletére búcsú-estélyt fog rendezni. — Ha ellenben alperes ezen esküt a törvényes határidő alatt le nem teszi, másfelől pedig felperes a neki megítélt becslőesküt arra, hogy az 1871. évi szeptember 19-én megrendelt tűzoltói estély elmaradása következtében a beszerzett és elkészített ételek haszonvehetlenné válta s a szolgaszemélyzet félfogadása által legalább 300 frt kárt szenvedett, alperest 300 frtnyi kártérítési összeg megfizetésére kötelezte. Indokok : felperes kártérítési kötelezettségét azon körülményre alapítja, hogy alperes gróf által 1871. évi szeptember 19-én mind személyesen, mind közvetve megrendelt tűzoltói estély meg nem tartatván, a beszerzett s használhatlanná vált étkekre és a felfogadott cselédségre tettjdadásai által 489 frt 24 kr. kára okoztatott. Arra nézve, hogy alperes a megrendelés iránt személyesen is értekezett felperessel, felperes főesküvel kínálta meg alperest, mit az viszonválaszában elfogadott. A közvetett megrendelést részint tanúkkal, részint kínált főesküjével kívánta felperes bizonyítani. A tanúk általi bizonyítás azonban nem sikerült, mert B. Nándornak saját cselekvénye és saját megbízotti minősége iránt tett vallomása alperes ellen bizonyítékul nem szolgálhat, s a többi tanúk vallomásai az alperes által állítólag adott megbízásra nézve mit sem tartalmaznak, a felperes által a közvetett megrendelést illetőleg kinált s alperes által módosítva elfogadott főeskünek pedig hibás szövegezése miatt hely nem adatott. Ennélfogva csupán a személyes megrendelést illetőleg lehetett a főeskü általi bizonyításnak a döntő körülményre nézve helyt adni, Oontvénytár XIII.