Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)
15 jogát megállapította, s felperest annak tűrésére kötelezte, hogy alperes nyilvánkönyvileg is bekebeleztessék. A pesti kir. tábla azonban 1873. évi november 3-án 41,853. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, s alperest a torvai 60. számú tjkönyvben AI. és 4- alatt foglalt összes ingatlanok fele részének kiadására kötelezte. Alperes által indított viszkeresetet pedig elutasította, mert a telekkönyvi kiigazítás ez uton viszkeresetileg nem érvényesíthető. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék az ingatlanok kiadására vonatkozólag a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét, a viszkereset elutasítására nézve pedig a kir. tábla Ítéletét hagyta helyben; mert tekintettel a polg. törvk. rendtartás 53. §. a) pontjára, a telekkönyvi kiigazítás, mint a telekkönyvi hatóság elé tartozó ügyben a bírói illetőségnek helye nem levén- ez viszkereset utján e perben nem volt érvényesíthető. 91. Ha tiltott bormérés gyakorlása esetén bebizonyittatik az, hogy panaszlott részint abrones alatt, tehát megengedett módon árulta borát, részint azonban itczénkénti eladást gyakorolván, tiltott módon is folytatta ez üzletet, panaszlottat terheli a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy abroncs alatt mennyi bort mért el, ellenesetben felperesnek az okozott kár mennyiségére nézve becslőeskii ítélendő s ehhez képest alperes elmarasztalandó. (1874. april 22-én 2224. sz. a.) B. Farkas felperes K. Elek alperes ellen tiltott bormérés által okozott kár s illetve elvont haszon megfizetése végett indított keresetében alperest 364 frt 80 kr. tőke s járulékai megfizetésében elmarasztaltatni kérvén, az elsőbiróság a tiltott bormérés tényét ugyan bebizonyitottnak találta, s alperest 36 frt elvont haszon, továbbá a tiltott bormérés kutatása körüli 20 frtnyi költség megfizetésében elmarasztalta, a perköltségeket pedig kölcsönösen megszüntette. Ezen ítélet ellen mindkét fél fölebbezvén, a pesti kir. ítélőtábla 1873. évi nov. 18-án 44,897. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét a tiltott bormérés kutatása czimén megítélt 20 frtra és a perköltségekre nézve helybenhagyta, a megítélt kárösszegre nézve azonban megváltoztatta, s alperest a követelt kár czimén csak 10 krban marasztalta el, következő indokoknál fogva: