Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

6 83. Oly szerződős alapján, melyben a zálogváltási határidő akként van megállapítva, hogy ezen zálog egy év multán, előleges felmondás mellett bármikor kiváltható, a zálogváltásnak helye van, ha az első évtől számítva 32 év még nem járt le. (1874. márczius 14-én 1174. sz.-a.) B. W. Ferencznek, özv. K. Istvánná és érdektársai ellen zálogviszony megszüntetése iránt indított keresetében az elsöbiróság felperes keresetét elutasította és az annak tárgyául tett kerestelki 10. úrbéri állomány után eddig folyósított és ezután még folyósítandó mindennemű kárpótlásokhozi jogosultságot alperesek részére megállapította ; mert felperes jelen keresetét nébai b. B. Mária, W.-né és néhai K. István között 1838. évi június 18-án létrejött zálogos szerződésre alapítja, mely ellen alperesek a visszaválthatási jog elévülése szempontjából kifogást tettek. Miután ezen törvényszék a kárpótlási ügyiratokhoz 1524/1871. sz. alatt mellekelt és hivatalból csatolt zálogos szerződést megtekintvén, ugy találta, hogy a per tárgyául tett kerestelki 10. úrbéri állomány kiválthatása határidejéül határozottan egy év volt kikötve és hogy az idézett szerződésnek azon kitétele, miszerint a kikötött év lejárta után három havi előleges hirtétel mellett ezen úrbéri állományok bármikor kiválthatók, a szerződésileg megállapított határidőt egyáltalán nem érintheti, sem pedig azon okmányt határozatlan időre szóló zálogos szerződéssé nem alakithatja, az alperesek által tett elévülési kifogás folytán, mely az idézett zálogos szerződés által kellőleg indokolva van ós az ősiségi nyiltparancs 21. és 22. §§-aival összhangzásban áll: felperest keresetével el kellett utasítani. A maros-vásárhelyi kir. ítélőtábla az elsöbiróság Ítélete azon részének, mely szerint alperesek jogosultsága a kerestelki 10. úrbéri állomány után eddig folyósított s ezután még folyósítandó mindennemű kárpótlásokhoz megállapittatott, mellőzésével, egyéb részeiben helybenhagyta; mert felperes az eljáró bíróság által felhozott indokokból helyesen mozdittatott el keresetével. Ellenben alperesek jogosultsága a kérdéses telek utáni kárpótláshoz már csak azért sem volt megállapítható, mert alperesek ez irányban viszonkeresettel nem éltek s a jogosultság megalapítását nem is kérték.